BLA|arena – A jövő évi választások tétjéről vitázott Lánczi Tamás és Horn Gábor

A Lónyay-Hatvany villában került megrendezésre a PROKON Politikatudományi Szakkollégium és a Batthyány Lajos Alapítvány közös programja a BLA|arena közéleti programsorozat keretében “Mi a 2022-es választás tétje?” címmel. A reaktor.hu beszámolója.

Horn Gábor, a Republikon Intézet kuratóriumi elnöke és Lánczi Tamás, a PROKON Politikatudományi Szakkollégium igazgatója csaptak össze Kereki Gergő, a mandiner.hu főszerkesztőjének moderálásával a szerda esti vitán.

A moderátor először a hazai politikai helyzetről kérdezte a feleket, és arról, vajon valóban megroppant-e a Fidesz-KDNP, tekintettel arra, hogy február-március táján 6-8%-kal esett vissza a Fidesz támogatottsága.

Horn Gábor erre egy határozott nemmel felelt, azzal magyarázva válaszát, hogy a február-márciusi holtpont után az oltáskampányt követően Orbán Viktor az ország megmentőjeként tetszelgett, ezzel stabilizálva a Fidesz helyzetét. Bár elismerte, hogy a kormánypárt helyzete nem rossz, azt erősen kétségbe vonta, hogy a kormányfő valóban megoldotta, megfelelően kezelte volna a koronavírus-problémát, és állította, hogy a Fidesz-KDNP és az ellenzéki összefogás között kiegyensúlyozott a helyzet a potenciális szavazatokat tekintve. Horn Gábor szerint a “bizonytalanok” fogják eldönteni a 2022-es választás kimenetelét, akikről nem lehet megjósolni, melyik oldalra adják majd le a voksukat. Kihangsúlyozta, jelenleg “kiszámíthatatlan helyzet van politikai értelemben Magyarországon”.

Fotó: Vanik Zoltán

Lánczi Tamás megerősítette, hogy valóban nem roppant meg, sőt lényegesen magasabb a Fidesz-KDNP támogatottsága, mint az előző választási időszakban. Lánczi szerint az ellenzék nehéz helyzetbe hozta magát, az ún. “Gyurcsány-csapdával”: ahelyett, hogy perifériára szorították volna, hagyták, hogy ő legyen az ellenzéki összefogás kovásza.

“Gyurcsányt az ellenzék se lenyelni, se kiköpni nem tudta”, majd hozzátette, hogy Gyurcsány Ferenc “vakok között a félszemű”, aki abba a hitbe ringatta magát, hogy az összefogással a politikai problémák nagy részét megoldotta, de ez csupán illúzió. Lánczi szerint ezen kívül azzal sem könnyített a helyzetén az ellenzék, hogy olyan embereket tereltek össze, akik még egy asztalhoz sem ülnének le szívesen, nemhogy együtt kormányoznák az országot. Példának Ózd alpolgármesterét, Farkas Pétert hozta fel, aki náci karlendítéséről híresült el, és hangsúlyozta, hogy ez az összefogás minden, csak nem ünneplésre méltó.

Fotó: Vanik Zoltán

Horn Gábor erre reagálva azzal védekezett, hogy Gyurcsány Ferencet már önmagában igazolja 7-8 ezres követőtábora, majd hozzátette, felháborító, hogy ez adófizetők pénzéből finanszírozzák a Gyurcsány-ellenes kampányt és velük ellentétben Karácsony Gergely nem épített Orbánból ördögöt. Azt viszont elismerte, hogy Ózd alpolgármesterének le kellene mondania és ki kellene lépnie a politikai életből. Hangsúlyozta, hogy az összefogás nem az ellenzék, hanem a nemzet összefogása, amelynek ajánlata, hogy létezik egy alternatív Magyarország. Szerinte meg kell adni Gyurcsánynak a megbánás lehetőségét, hiszen mindenki elkövet hibákat. “Mind elkövettünk hibákat, de bűnöket nem” – fogalmazott.

Lánczi Tamás megkérdőjelezte a követőtábor-létjogosultság összefüggést Hitlerre és Sztálinra hivatkozva, tekintve, hogy egyik bűneit sem legitimálja, hány ember támogatta őket hatalomra jutásukkor és azt követően. Szerinte hiba lenne relativizálni a kisnyilasok bűneit, lásd Farkas Péter vagy Bíró László, akik most büszkén állnak az ellenzéki összefogás csapatában, és akiket egyetlen dolog fűz össze az összefogás többi tagjával, a Fidesz veszte utáni sóvárgás.

Kereki Gergő ezután az ellenzék programjáról kérdezte a feleket. Horn Gábor az ellenzék – amennyiben győz – elsődleges és alapvető feladatának a magyar demokratikus jogállamiság helyreállítását jelölte meg. A moderátor emlékeztette a volt SZDSZ-es politikust, hogy Dobrev Klára ki akarja mondatni, hogy az Alaptörvény alkotmányellenes, Karácsony szerint pedig az Alaptörvény közjogi értelemben érvénytelen. Márpedig, ha ezt kimondjuk, végigvisszük a legitimációs láncolatot, és Karácsony esetleg megnyeri a választást, akkor ő vajon legitim vezetőnek minősülne? Erre a logikai fricskára Horn Gábor nem igazán tudott mit mondani, csak annyit emelt ki, hogy helyre kell állítani a Fidesz által felborított kényes egyensúlyt, ehhez az alkotmányozó folyamathoz szerinte pedig maga a Fidesz is kelleni fog.

Fotó: Vanik Zoltán

Igazságosabb adórendszer kiépítését, progresszív felső adókulcsot, az oktatási rendszer megreformálását, az egyetemek közvetlen, nem alapítványokon keresztüli finanszírozását célozná az ellenzéki tömb a választások után.

Mindez kedvesen hangzik, de Lánczi Tamás rámutatott a lényegre: ha sorba vesszük, mit kínál az ellenzéki koalíció, rájövünk, pontosan mennyire is komolyan vehetőek és jótékonyak ezek az fogadalmak. Jogállam helyreállításának ígéretében Karácsony kézi vezéreltté akarja tenni a NAV-ot, nem akar felesküdni az Alkotmányra, valamint az Alkotmányt feles többséggel akarják módosítani. Lánczi emlékeztet, hogy az ellenzék volt az, aki ki akarta vonni az állami forrásokat a felsőoktatásból, mondván, hogy “azt majd a piac fogja intézni”.

A közvagyon jelentős részét kormányzásuk alatt külföldi kézbe adták, kijátszották a stratégiai állami vagyont, el akarták adni az egészségügyet, és ugyanerre a sorsra jutott volna az oktatás is, ha hatalmon maradnak.

(Reaktor)

BLA|arena Rendezvény 2021.09.23