BLA|arena – Mi lesz veled, Afganisztán?
Az amerikai döntés és az azt követő afganisztáni kivonulás nagyon sokat szerepelt a sajtóban, az utóbbi időben azonban a média érdeklődése mintha kissé alább hagyott volna. Pedig az azóta történt események a legkevésbé sem unalmasak vagy lényegtelenek. Éppen ezeknek a történéseknek a feltárása és megértése érdekében alapítványunk kerekasztal-beszélgetést szervezett az afganisztáni helyzetről és azok várható geopolitikai következményeiről. A beszélgetés résztvevői Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, valamint Dezső Tamás történész, a Batthyány Lajos Alapítvány kuratóriumi elnök volt, aki közvetlenül a rendezvényünk előtt tért vissza Közel-Keletről nagyon sok háttérinformációval a birtokában. A beszélgetést alapítványunk szakmai programvezetője, Pócza István moderálta.
Dezső Tamás mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy nem lehet, nem szabad az európai, illetve a nyugati világ szűrőjén keresztül közelíteni az afganisztáni helyzethez, ugyanis akkor vagy nem értjük, vagy félreértjük a történéseket. A nyugati gondolkodás egy erősen racionalitás alapú gondolkodás, az afgánok pedig teljesen más módon hozzák a döntéseiket, nem a nyugati racionalitás a fő szempontjuk, sokkal inkább a hitük. A társadalmuk sem a nyugati modellek alapján, hanem egyfajta családi, törzsi logika mentén szerveződik. Ebbe a nagyon erős családi, törzsi logika mentén szerveződő társadalomba pedig nem lehet csak úgy kívülről belenyúlni és egyik pillanatról a másikra változásokat elérni, nyugati mintákra átállítani – a kivonulás, illetve az azt követő helyzet ezt is jól prezentálta.
Nógrádi György szerint nagyon fontos kérdés, hogy lesz-e a béke, de talán pontosabb, ha úgy fogalmazunk, hogy lehet-e béke egy olyan országban, ahol a különböző terrorista csoportok folyamatosan aktívak, s ebben változás nem várható. Az amerikai kivonulás ebben a tekintetben is egy teljes új helyzetet teremtett, de ezzel ma még szinte senki nem számol. Nógrádi szerint azok a nyugati országok, amelyek tőkét vittek be Afganisztánba, minden érdekeltséget elveszítenek, de ez nem igaz a törökökre, az oroszokra vagy a kínaiakra – ezáltal egy teljes más helyzet van kialakulóban.
A jelen szituáció migrációs hatásait feszegető kérdés kapcsán Dezső Tamás elmondta: az afgánok migrációja már elérte és folyamatosan érinti Európát, s abban a pillanatban, hogy az utolsó amerikai katona elhagyta Afganisztánt, az addig nem jogszerűen Nyugat-Európában tartózkodó, kitoloncolásra váró afgánok státusza azonnal menekültre változott, őket kiutasítani, visszaküldeni nem lehet. Tehát a múlt döntései hatással vannak a jelenre. Dezső szerint várható, hogy újabb hullámokban érkezni fognak afgánok – egyrészt már azok, akik elhagyták az országot, de még jelenleg a régióban tartózkodnak; másrészt azt sem tartja kizártnak, hogy a tálibok lehetővé teszik a kivándorlást, hogy könnyen és gyorsan szabaduljanak azoktól, akik a Nyugattal szimpatizálnak. Szerinte ezek azok a kérdések, amelyekre választ kell találnunk: az Európa kapuin belül lévő több tíz, illetve százezer kiutasított afgán helyzetére, akik ilyen módon hirtelen menekültté váltak, valamint az esetleges jövőben útnak indulók kezelésére.
Nógrádi György migrációs jelentések alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy már tömegesen indultak meg Afganisztánból, illetve Közel-Keletről Európa irányába az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon, s ennek a hatását már most érzékeljük. Az újabb migrációs hullám szerinte biztosan be fog köszönteni, de egyelőre nem tudjuk, hogy mikor és hányan lesznek.