BLA|globus – Kazahsztánra szegeződik a világ szeme
Kazahsztánban az idei év zavargásokkal és feszültséggel indult. Sokokat foglalkoztat a kérdés, mi is történt, illetve történik pontosan. A BLA|globus Kül- és Biztonságpolitikai Szalon programsorozat idei első rendezvényén erre a kérdésre kerestük a választ. A beszélgetés résztvevői Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő, valamint Hóvári János, történész, korábbi nagykövet, a Türk Tanács magyarországi irodavezetője voltak. A moderátorként Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője működött közre.
A kazah helyezettel háttere kapcsán Nógrádi György már az előjáróban kifejtette, hogy Kazahsztán természeti erőforrásait illetően a világ egyik leggazdagabb országának is tekinthető. Rendkívül komoly hatalmi harc dúlt a kazah belpolitikában Kaszim-Zsomart Tokajev és Nurszultan Nazarbajev között. 30 év autoriter hatalmi kormányzás után Nazarbajev megbukott, a hatalmat Tokajev vette át, a váltás azonban nem hozott változást a hatalomgyakorlás módszereit illetően.
Hóvári János úgy fogalmazott, a kazahsztáni események felértek egy politikai „földrengéssel”, amely az egész világra negatívan hatott. A kormány feloldotta a cseppfolyósított gáz árplafonját, így az LPG gáz (a benzin népszerű alternatívájának) ára a többszörösére ugrott. Zsanaozen olajvárosából indultak el a tüntetések, amelyek országossá dagadtak, elérték Kazahsztán fővárosát, Almatit is. A január 4-i és 5-i elsöprő erejű tüntetések erőszakos konfliktusba torkolltak. Több százan vesztették életüket a zavargásokban, Tokajev külső katonai segítségként az orosz haderőt hívta, így a hazai és az orosz hadsereg sikeresen visszaszorította a felkelést három nap alatt.
Hóvári János földrengéses hasonlatát használva Pócza István arra hívta fel a figyelmet, hogy a földrengések elsősorban törésvonalak mentén jellemzőek, ezáltal pedig joggal merül fel a kérdés, hogy milyen hatalmi politikai törésvonalak húzódnak meg a kialakult konfliktus mögött. Nógrádi György rávilágított, hogy 37 milliárd dollárnyi amerikai tőkét fektettek be Kazahsztánban, ennek a következménye, hogy az Egyesült Államok érdeke az oroszok kiszorítása a térségből. Kínának is vannak érdekeltségei az országban, rengeteg értékes színesfémlelőhelyet vásároltak fel. Szerinte az Európai Uniónak számottevő súlya nincs a térségben.
Hóvári János kifejtette, hogy a törököknek nem volt oka és érdeke a katonai beavatkozás. A török vezetésnek az ideális forgatókönyv az, hogy stabil legyen a kazah politikai környezet. Számukra különleges stratégiai érték (színesfémek) található Kazahsztánban. Nógrádi György Pakisztánt a geopolitikai színtéren, a kazah térség kontextusában is meghatározó szereplőként aposztrofálta. Arra mutatott rá, hogy a pakisztáni vezetés az, amely az afgán kormány felállításában jelentős szerepet játszott. Hóvári János szerint a meghatározó szereplők sorát nézve kijelenthető, hogy Izraelnek nincs érdemi szerepe a térségben. A volt nagykövet visszatért az általános kérdéskörhöz, és értékelése szerint Vlagyimir Putyin egyfajta visszaigazolást kapott, hogy még jelentős befolyásolással rendelkezik az érintett területen. Az amerikaiak afganisztáni kivonulásukkal elvesztették ráhatásukat az ottani történéseke. Hozzáfűzte, hogy az EU-nak fel kellene ismernie, hogy hatalmas politikai potenciál rejlik Közép-Ázsiában.
A magyar érdekekre vonatkozó kérdésre adott válaszában Nógrádi György kifejtette, hogy hazánk számára általános gazdasági és konkrét üzleti szempontból is a legfontosabb Kazahsztán stabilitása. Két különböző szituációnak értékelte a kazahot és az afgánt, azzal magyarázva, hogy a nyugati hatalmaknak a mostani konfliktusra nincsen érdemi ráhatása.
Pócza István a jelenleg felállt kormány stabilitásáról is kérdezte a szakértőket, illetve várható-e a jövőben hasonló „földrengés”. Hóvári János úgy ítélte meg, a kormány stabilitása helyreállt, a rendfenntartó erők kézben tartják az irányítást. A jelenlegi kormányfőnek a hazai üzletemberekkel, illetve oligarchákkal kell együttműködést kialakítania az „oszd meg és uralkodj elvén”, ahogyan Putyin is tette hatalomra kerülése után. A kormányzati ígéretek alapján azt látja, hogy nem várható rövid időn belül következő politikai válság. Nógrádi György úgy zárta a beszélgetést, hogy akinek szerepük van a politika alakításában Kazahsztánban, azoknak mind érdekük a stabilitás fenntartása.
A rendezvényen részt vett több diplomata is Kazahsztán budapesti nagykövetségének képviseletében, akik a közönségkérdések idején szót kértek, hogy megosszák álláspontjukat a közönséggel. Arra hívták fel a figyelmet, hogy az év eleji történések igen szerencsétlen helyzetet idéztek elő, azóta azonban rend helyreállt Kazahsztánban, a külföldi csapatok elhagyták az országot, s a kormány a jövőben pedig felül fogja vizsgálni, hogyan fajulhattak el ilyen mértékben a tüntetések, illetve történtek-e hibák a helyzet kezelése során.