BLA|kult – Napfény, merész színek, természet

Majális, Pipacsos mező, Lilaruhás nő és Léghajó – néhány alkotás Szinyei Merse Páltól, a 19. századi magyar képzőművészet egyik legjelentősebb alakjától. A BLA|kult kulturális programsorozat keretében Kultuszon innen és túl – Szinyei Merse Pál élete és utóélete címmel elevenedett meg a festő alakja Prágai Adrienn művészettörténész, muzeológus előadásában.

A Kép és kultusz. Szinyei Merse Pál (1845–1920) művészete című időszaki kiállítás február közepéig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlathoz kapcsolódva  Prágai Adrienn, a kiállítás egyik kurátora tartott előadást a Lónyay-Hatvany-villában, mely kezdetén emlékeztetett: a művész előtt tisztelgő kiállítást eredetileg 2020-ra tervezték (a művész születésének 175. és halálának 100. évfordulója), de a vírushelyzet miatt a nagyközönség csak 2021 novemberétől láthatja. Kárpótlásként idén viszont több olyan alkotást is kiállítottak, amelyet tavaly még nem tudtak volna bemutatni, illetve a múlt században is csak ritkán találkozhatott velük a közönség.

Prágai Adrienn fontosnak tartotta kiemelni, hogy bárhol is járunk az országban, a művész számos képének másolatával és „intertextusával” találkozhatunk. Értékelése szerint Szinyei legismertebb alkotásai a magyar kulturális emlékezet tartópillérei. Szinyenek kultusza van, hasonlóképpen Munkácsy Mihályhoz vagy Petőfi Sándorhoz – tette hozzá.

A jelenlegi kutatások 1896-ra datálják a Szinyei-kultusz kiépülését, amikor a nagy sikerű Majális nyomán millenniumi aranyéremmel díjazta az állam a hosszúra nyúlt alkotói válságából visszatérő művészt. Érdekesség, hogy ugyanebben évben ismerkedett meg országgyűlési képviselőként a „nagy palóccal”, Mikszáth Kálmánnal, aki festményt is vásárolt tőle. 1900-ban Hóolvadás című képével a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert, 1901-ben a müncheni világkiállítás „bearanyozta” a Majális-t, valamint 1910-ben Parkban című festményéért állami aranydíjjal honorálták. Mindez mutatja, hogy kultuszának kiépülése már a mester életében megkezdődött. Halála előtt, 1912-ben márvány mellszobrot mintázott róla Ligeti Miklós, amely jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában található. 1914-ben a budapesti Szépművészeti Múzeumban az idős festő maga rendezte be a Szinyei-termet. Sajnos a Majális-t hosszabb ideig, a második világháború idején nélkülöznie kellett a hazai publikumnak, azonban nem sokkal a háború lezárulta után a harmadik amerikai hadsereg Grassau környékén visszaszerezte a festményt, és visszaszolgáltatta a magyar államnak. 1951-ben és 1971-ben Moszkvában is járt a Majális, 1966-ban Párizsban, csak ezután hozták létre azt a mozdíthatatlansági listát, amelyen szerepel ez a kép is.

Számos emlékhely található országhatáron innen és túl: Szinyeújfalun, ahol született, Jernyén, a Szinyei család kúriája. Budapesten a Szinyei Merse Pál utcában 1972-ben avattak emléktáblát, itt található a nevét viselő gimnázium. Sok magyar városban és településen bukkanhatunk ráemlékező utcákra és terekre. 1920-ban, halála után létrejött a Szinyei Merse Pál Társaság (1920-1949), amely díjakat alapított, kiadványokat készített, kiállításokat rendezett, valamint mecénásként is szolgálta a művészeket. (A társaságot 1992-ben újraalapítottak.) A magyarországi szocializmus idején is bélyegeket, képeslapokat díszítettek képei.

Festményeinek reprodukciói népszerűek voltak: 1900-1956 között 73 darab olajmásolat készült. Vígh Tamás készítette a Magyar Nemzeti Galéria emlékérmét (1976), amelyen Szinyei Majális képének egyik eleme is szerepel. A Magyar Nemzeti Bank a mester halálának századik évfordulóján, 2020-ban kibocsátott színesfémből és ezüstből készült pénzérméket.

Az elmúlt száz évben neves festők foglalkoztak Szinyei műveivel, az ő kultusza érezhető Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly, Wilhelm Leibl, Bernáth Aurél vagy kortársaink közül Patay László, Eigel István, Konkoly Gyula, Tót Endre és Szabó Ábel reflexióin, parafrázisain keresztül. Szinyei Merse Pál masszív lenyomatot hagyott maga után a magyar képzőművészetben és a befogadó közönségben, képei ma is mindannyiunkra hatnak.

BLA|kult 2022.01.21