BLA|arena – Lehet-e rossz testbe születni? – vita a gyermekvédelmi népszavazásról

Szükség van-e a gyermekvédelmi törvényre, illetve a népszavazásra? Van-e hatása az LMBTQ-propagandának a személyiségfejlődésük folyamatában lévő gyermekekre? Álprobléma-e a nemváltó műtétek propagálásának ügye? Erről vitatkozott Lukácsi Katalin, Vágvölgyi Gergely és Bohár Dániel a PROKON Ifjúsági Szervezet és Politikatudományi Szakkollégium és a Batthyány Lajos Alapítvány Gyújtópontok ’22 című rendezvényén. A Mandiner összefoglalója.

A vitaest parázs légkörben zajlott a patinás Lónyay-Hatvany villában, annak ellenére, hogy vélhetően más lett volna a párbeszéd kémiája, ha a negyedik vendég, Osváth Zsolt influenszer, a ZSHOWtime Youtube-csatorna tulajdonosa másfél órával az esemény előtt nem mondja le részvételét. Lukácsi Katalin érvelt az egyik sarokban a másik oldalon álló Vágvölgyi és Bohár ellenében – a moderátor Szilvay Gergely volt.

A vita alaphangját a Mandiner-főmunkatárs moderátor adta meg első kérdésével: Lehet-e rossz testbe születni? A PestiTV szerkesztő-műsorvezetője egy külföldi példával kezdte a válaszadás sorát: egy 6 brit gyermek 2015-ben úgy érezte, hogy a nemi identitása különbözik a született nemétől, ezt a felismerését a szülei is támogatták, az ő engedélyükkel pedig hormongátló szereket is kaphatott,
így 18 évesen majd nemváltó műtétre is sor kerülhet az életében.

Lukácsi Katalin szintén egy példával folytatta, egy személyes élménnyel, hiszen nemrég alkalma volt egy transznemű személlyel hosszasabban elbeszélgetni – elmondása szerint miután a saját női identitásával kapcsolatban soha nem merült fel kérdőjel, ennek a személynek a beszámolója gondolkodtatta el, milyen dilemmái és fájdalmai lehetnek a nemi identitásukban elbizonytalanodott embereknek.

„A transzneműek alapvetően el akarnak rejtőzni a társadalomban, átlagos embernek akarnak tűnni, ugyanis ez társadalmi megbélyegzéssel jár” – hívta fel a figyelmet a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagja, hozzátéve, hogy a mai Magyarországon a kormányzat megbélyegző propagandája miatt egyre nehezebb az életük, sokuk emiatt akarja elhagyni az országot.

A politikus szerint a kormányzati propaganda hamisan azt sugallja, mintha a nyugati világban lenne egy szándék a nemváltás propagálására. Az erre reagáló Vágvölgyi Gergely szerint egyértelmű, hogy van ilyen propaganda a nyugaton, az LMBTQ-lobbi mögött „hatalmas pénzekkel működő hálózat áll”. A Mandiner főmunkatársa szerint a vita és a népszavazás nem a homoszexuális emberekről szól, hanem az LMBTQ-ügy mögött álló befolyásoló szándékokról, lobbitevékenységről. Ez a folyamat pedig az élet természetesen rendje ellen hat, a kereszténység a bibliai tanításra támaszkodva azt tartja, hogy Isten az embert férfinak és nőnek teremtette – tette hozzá Vágvölgyi.

Bohár Dániel egy 2021-es amerikai felmérés egyik adatával szemléltette, milyen hatása van a fiatalokra az LMBTQ-lobbi propaganda-tevékenységének: a statisztika szerint az Egyesült Államok felnőtt lakosságának csupán 0,6 százaléka tartja magát transzneműnek, a 24 évnél fiatalabb korosztályokban azonban ez az arány 15,9 százalékos.

A jobboldali újságíró szerint a környezeti hatás tagadhatatlan. „A közösségi média, a filmek, a kampányok az LMBTQ-narratívát nyomják, azt sugallják, hogy ez a trendi; a trendi és menő dolgok pedig egy fiatal lelkére nagy befolyással vannak” – magyarázta Bohár. A riporter is úgy vélte, hogy az ellen való kiállás nem függ össze a meleg közösségek jogaival, „Magyarországon mindenki úgy él, ahogy akar, nincsenek veszélyben a homoszexuális közösségek” – fogalmazott.

A moderátor Szilvay Gergely – aki nemrég a gender témakörében maga is egy fontos könyvet írt – felhívta a figyelmet, hogy a kutatások alapján a gyermekkori nemi identitászavart a gyermekek túlnyomó többsége kamaszkorban kinövi, ebbe a folyamatba nem ildomos beleavatkozni kívülről, az LMBTQ-lobbiszervezetek azonban azt propagálják, már 3-4 évesen kialakul a gyermek nemi identitása, így ezt követően a gyermek döntése támogatható gyógyszeres kezeléssel, majd később a nagykorúság elérése után egy nemváltó műtéttel is.

Lukácsi: Katalin elismerte, hogy valóban nő az ilyen esetek száma, de a társadalmi aránya mégis elenyésző szerinte nincs ilyen nyomás nyugatról, hogy szülői engedély nélkül gyermekeknek nemváltó műtétre legyen lehetőségük.

Szilvay ennél a pontnál pontosított: nem az a veszély, hogy kiskorúakat átműtenék, hanem hogy elindulhasson egy folyamat, amely végül a nemváltó műtétekben érhetne véget. Erre Lukácsi azt válaszolta, hogy ebben a kérdésben számára a szakmai válaszok a mérvadóak, és a Magyar Pszichiátriai Társaság minap kiadott közleményét tartja „útmutatónak, mert ők a tudomány fősodra”. Ez alapján úgy tartja, hogy környezeti hatásnak nincs jelentős befolyása a nemi identitásra.

Arra a moderátori kérdésre, hogy van-e létjogosultsága a kormány által felvetett aggodalmaknak, amely ügyek tükröződnek a népszavazási kérdésekben, Lukácsi azt válaszolta: a kormány propagandája kontraproduktív, ugyanis felerősíti a transznemű kérdést, emiatt most minden szülőnek ezzel kell foglalkoznia.

„Az óvodáskorban felmerülő nemváltó műtét problémája nem létező ügy, ezzel senki nem ért egyet. Ez nem valós veszély, a nemi identitást aláásására nincs tömeges szándék” – mondta az MMM politikusa, hozzátéve: a kormányzati propaganda azért is veszélyes, mert embereket démonizál.

Vágvölgyi Gergely éppen ellenkezőleg gondolta, szerinte a kormány egy nyugaton már megjelent problémára reagál a kérdéskör napirendre vételével, a népszavazással. Mint fogalmazott, az LMBTQ-lobbi egy ördögi folyamatot indított el, és fontos, hogy erről a kérdéskörről valódi szakemberek, kontrollált módon ejtsenek szót, mint hogy a meleglobbi vegye át a kezdeményezést.

Van-e politikai legitimitása a népszavazásnak? – tette fel a zárókérdést Szilvay, és a kérdésre minden vitapartnere igennel felelt. Bohár szerint a népszavazás fontos intézmény, ahol az emberek elmondhatják a véleményüket, Vágvölgyi hozzátette, hogy ahogy mások, ő is a gyermekei jövője miatt fog voksolni. Lukácsi azonban úgy vélte, hogy a kormány népszavazását nehéz komolyan venni, ugyanis a kabinet ebben az ügyben már hozott egy törvényt, és utólag szavaztatja meg róla az embereket. „Én érvénytelenül fogok szavazni”  – tette hozzá.

A vita végén Szilvay Gergely megjegyezte, hogy érdekes módon négy keresztény ember ül az asztalnál, ezért még megkérdezte beszélgetőtársaitól, hogy saját álláspontjuk hogyan egyeztethető össze hitbeli meggyőződésükkel. „Én ezt őszintén vallom, szerintem ez a kereszténység, és az álláspontom összeegyeztethető a hitemmel” – mondta Lukácsi Katalin. Vágvölgyi Gergely úgy fogalmazott, hogy katolikus hívőként ismeri egyháza katekizmusát, az egyház társadalmi tanításához tartja magát, így az álláspontja összeegyeztethető a hitével. Bohár Dániel azzal zárta a szerda esti csörtét, hogy apaként azt szeretné, ha a gyermeke egy normális világban nőne fel, ahol ilyen problémákkal nem kell majd szembesülnie.

(Mandiner)

BLA|arena 2022.01.26