BLA|kult – Eltűnt festmények nyomában
A magyar művészettörténet egyik legismertebb festője Szinyei Merse Pál, akinek művei széles körben népszerűek és társadalmilag beágyazottá váltak. Alkotásainak feldolgozottsága magas szintű, több kiállítás és monográfia foglalkozott Szinyeivel a 20. század során, de mégsem ismerjük az életmű egészét, ugyanis hiányoznak fontos festmények. Hogyan vesznek el képek, hol lappanghatnak, hogyan lehet a nyomukra bukkanni? A BLA|kult programsorozat keretében Szinyei Merse Pál rejtélyes életműve címen adott elő Prágai Adrienn művészettörténész, muzeológus.
Prágai Adrienn előadásának bevezető részében Szinyei Merse Pál életének és alkotói korszakainak fontosabb epizódjait mutatta be, akit formai és tematikai újításai miatt az első modern festőnknek nevezett.
Szinyei életpályájának meghatározó pontja volt az 1864-ben történt beiratkozása a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, ahol a kortárs festőkkel, művészekkel jó barátságot alakított ki. 1869-ben világossá vált számára, hogy a historizáló, mitológiai és az irodalmi toposzok helyett – Gustave Courbet hatására – „egyetlen tanára lesz, a természet”. Ekkor hagyta ott az akadémiát, és a természet mellé az életképet emelte fő témájává.
A Szinyei-életmű kutatását korántsem lehet lezárni, ugyanis több festmény hiányzik belőle. Ezek a „fehér foltok” nagyban nehezítik az egyes alkotói korszakok megismerését, feltárását. Prágai Adrienn előadásának fókuszába ezeket az ismeretlen helyeken lévő – remény szerint még meglévő –, lappangó képeket helyezte. A keresésben segítséget nyújt a szakirodalom, a levéltári anyagok rendelkezésre állnak, a korabeli folyóiratok is használhatók, illetve Szinyei szinte minden festményét lefényképezte.
A Magyar Nemzeti Galéria Wanted Projektje az elveszett Szinyei-képeket kutatja, a Szinyei-kiállítás kurátorai abban reménykednek, hogy a „körözési listán” lévő alkotások akár külföldről is megkerülhetnek. Egyébként már Szinyei Merse Pál maga is kereste műveit az 1896-os Ezredéves Kiállítás anyagához, illetve az 1909-es Galerie Heinemann kiállításához, ahol csak hét kisméretű képet állított ki. Hiába folytatta a mester idős korában is a kutatást, sikertelen volt. Szerencsére Szinyei Merse Anna, az életmű monográfusa több, évtizedek óta lappangó festményt is megtalált, pl. az Anya és gyermekei című, csaknem egy évszázadra eltűnt műre egy New York-i magángyűjtőnél bukkant rá. Az eltűnt festmények kalandos sorsát mutatja, hogy a fiatalkori Zöldséges csendélet-re egy magyar állatorvos talált rá az isztambuli piacon.
Az 1944-es év végi budapesti ostrom előtt számos műtárgyat menekítették ki a fővárosból, köztük a Szinyei-képeket is. Ezek a műkincsek végül az Egyesült Államokban kötöttek ki. (Érdekesség: a 2014-es Műkincsvadászok című amerikai film, illetve Kovács Ágnes A hajlított kalap című 2018-as kötete témába vágó.) A műtárgyakat jogos tulajdonosként – igaz nem mindet – visszakaptuk, de sok megsérült közülük.
Prágai Adrienn összegezte, hány Szinyei-kép lappang még szerte a világban, vannak olyanok (pl. Reggel, Háborgó Balaton), amelyek 78 éve, és vannak olyanok, amelyek három évtizede (pl. Balerina, Szinye, Veranda). Az illegális műkincskereskedelem is tizedeli a műveket, 2006-ban lopták el Mikszáth horpácsi emlékházából a Virágzó almafák-at, amely a tolvajok dilettantizmusa miatt hamar megkerült. Vagy a Vadregényes táj, amely szintén tolvajok zsákmánya lett 2012-ben, de egy budapesti lakás rejtekében megtalálta a rendőrség.
Az eseményen arra is fény derült, hogy a Magyar Nemzeti Galéria február 20-ig megtekinthető Szinyei-tárlata tartogat egy meglepetést is a látogatóknak: a festő évtizedekig elveszettnek hitt, Fürdőházikó című festménye nemrég előkerült.
Prágai Adrienn zárásként néhány fiktív műterem-enteriőrrel illusztrálta, hogyan illeszkednének a hiányzó/lappangó alkotások az életmű kontextusába. A még mindig „körözési listán” lévő Szinyei-képek kapcsán, az előadó arra biztatta a hallgatóságot, vegyenek részt ők is a nyomozásban.