Történelmi győzelem után – a választás értékelése
Az április 3-án lezajlott magyar országgyűlési választások után a FIDESZ-KDNP a legfrissebb adatok alapján újból kétharmados kormányzásra készül. Ráadásul úgy, hogy több mandátummal rendelkezik előző parlamenti ciklusához képest. Felmerül sokakban a kérdés: a közvélemény-kutatók miért nem tudták ezt előre prognosztizálni, és miért mérték alul a kormányzópártok esélyeit. A Batthyány Lajos Alapítvány, a PROKON Egyesület, valamint a PROKON Ifjúsági Szervezet és Politikatudományi Szakkollégium rendezésében az említett témákról zajlott a vita a Választási értékelő vitaest keretében.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Hann Endre, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója; Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke; Lánczi Tamás, a PROKON Politikatudományi Szakkollégium igazgatója; Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója voltak. A beszélgetést Klesch Dávid, a PROKON alapító elnöke moderálta. A kutató-, illetve elemzőintézetek pontatlan számadataival kapcsolatban Horn Gábor rámutatott arra, hogy a közvélemény-kutatásokat nem szabad abszolút igazságnak tekinteni, mivel ezek választói pillanatfelvételek, amelyek nem képesek azt mérni, hogy a választás napján az állampolgárok miként fognak voksolni.
A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy ezt a választást a kormánypártok fogják megnyerni, csak annak mértéke volt kérdéses. Hann Endre mostani választási méréseikkel elégedetlen volt, szerinte a jövőben el kell gondolkozni, milyen módszereket és statisztikai súlyozásokat fognak alkalmazni a kutatások területén. Hiányosságnak tartotta, hogy a Mi Hazánk a parlamentbe jutását nem tudták megfelelőképpen előre jelezni. Mráz Ágoston Sámuel elmondta, hogy a Nézőpont Intézet közvéleménykutatásai után nincsen szégyenkezni valója, viszont ténylegesen felülmérték az ellenzéki összefogás esélyeit. Meglátása szerint leginkább miniszterelnök-jelölti választás zajlott, és a választók erre a pofonegyszerű kérdésre adták le szavazatukat.
Lánczi Tamás véleménye szerint – az eddig ismert számokból kiolvasva – nemcsak a Jobbik szimpatizánsok jelentős része pártolt el az ellenzéktől, hanem számos baloldali is átszavazhatott a kormánypártokra. Nem a közvéleménykutatók hibáztak, hanem egyszerűen felborult a papírforma, és a választók eddig nem látott átszavazásokkal operáltak. Egyetértettek abban, hogy nem Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt volt a hibás a kialakult eredmény miatt, hanem az ellenzék által kínált politikai termék és a bizonytalanság. Szerintük a legbeszédesebb képsort a választás éjszakáján Márki-Zay Péter beszédénél lehetett látni, amikor szinte az összes párt vezetője eltűnt, és nem állt mögötte a pódiumon. Az Egységben Magyarországért pártszövetség nem keltette azt az érzést a választókban, hogy ez a hatpárti koalíció képes az ország vezetésére.
A választás napján tartott népszavazásban nem értettek egyet a felek. Lánczi Tamás és Mráz Ágoston Sámuel szerint politikai siker, hogy több mint 3 millió ember nemmel szavazott, és a pártok feleletti konszenzus alakult ki. Horn Gábor szerint, ha jogilag elbukik egy népszavazás, az politikai értelemben is sikertelen.