Az élvezet esztétikája – az art deco művészete
Az 1920-30-as évek az art deco művészet nagy korszaka. Az art deco a divat művészete, és egyben a művészet divatja is. Az első olyan globális stílus, ami egyszerre hat a filmre, színházra, zenére, építészetre, képzőművészetre és az iparművészetre is. Az art deco annak az egyszerre mohó és kifinomult életélvezetnek a művészete, amely egy világháborúból született, a nagy világválság idején tetőzött, s egy másik világháborúval ért véget. Bellák Gábor művészettörténész – számos, e korszakban született művel illusztrálva – vezette be a megjelent érdeklődőket az art deco művészet rejtelmeibe.
Az 1920-30-as évek gyökeres változásokat hozó izgalmas időszaka visszatükröződött a művészetben is. Az első világháború utáni mohó életszeretet magával hozta az art deco fellángolását is. Az art decóban sokféle hatás keveredik: az avantgárd irányzatai, a szecesszió gazdag stilizálása, a történeti stílusok és az egzotikus kultúrák idéződnek meg. Az art deco közel hozta a befogadót az avantgárdhoz, a nagyközönség számára is élvezetet nyújtott a luxus, a kifinomult szépség, az erotika, a borzongás lenyűgöző együttese, amely szenvedélyesen magába olvasztotta a világban előforduló összes kulturális és szimbolikus hatást.
Az art deco megteremtette az új szépségideált, hatott modern divatra, a sportra, az egészség kultuszára, valamint a szórakozás új formáit hozta létre a jazzkoncertektől a revükig. Legexcentrikusabb művésze az érzéki, titokzatos, kihívó ízlésű, kirívóan öltözködő Tamara de Lempicka volt, az 1920–30-as évek Párizsának ikonikus alakja. „Szembeszökő festményei minden más művésznél jobban voltak képesek megragadni a modernizmus, a gépiesedés, az art deco szellemét, kifejezni a gazdagság és dekadencia kombinációját, ami annyira jellemezte a francia fővárost”.
A hazai art deco művészetnek is számos jeles képviselője és számos olyan alkotása van, amely hatott a következő generációra. Fritz Lang 1927-ben bemutatott Metropolisz című korszakalkotó filmjéhez magyar plakát készült, amely az art deco jegyeit viselte magán. Scheiber Hugó (1873-1950) 1920-as és 30-as években megjelent festményein olyan táncosok, zenészek bukkannak fel, akik a modern art deco világát idézik. Vaszary János festőművésznek (1867-1939) az 1920-as években sorra születtek art deco képei, ő festette meg a korszak kultikus táncosnőjét, Josephine Bakert, akinek a színpadi védjegye a meztelenség volt. Bottlik József grafikus (1897-1984) az Orion magyar elektronikai vállalatnak készítette el az art deco világát idéző, ma is ismert emblémáját.
Bellák Gábor az előadás végén a Magyar Nemzeti Galériában látható nagyszabású kiállítást ajánlotta, amely széles spektrumban mutatja be az art deco művészetét, kiemelten kor plakátjain keresztül. A kiállított műtárgyak igazi csemegék a művészetet kedvelő közönségnek, hiszen többségük ritkán, vagy egyáltalán nem szerepelt kiállításon.