A Munkácsy-jelenség: A magyar ugarról a párizsi elitig

Az egyik legkiemelkedőbb magyar festőgéniusz, Munkácsy Mihály népmesébe illő életútjáról tartott előadást Krasznai Réka művészettörténész, BLA|kult programsorozatunk legutóbbi előadásán.

A Munkácson született, majd korán árvasorsra jutó, Békéscsabán nevelkedett asztalosinasból lett festőművész alakját mítosz övezi, aki vásznaival meghódította az egész világot, nemcsak hírnévre, hanem óriási vagyonra is szert tett. Még életében a híresség és a világsztárság határmezsgyéjén mozgott korában.

Munkácsy népszerűségéhez – tehetsége mellett – hozzájárultak üzleti szempontok, és olyan személyek segítsége is, mint Charles Sedelmeyer műkereskedőé, aki éveken át építette a festő nemzetközi karrierjét. Gyakorlatilag világsikerhez segítette, mely lehetővé tette, hogy saját jogon is a párizsi elit tagja lehessen. A kezdeti években ugyanis társadalmi rangját feleségének, az arisztokrata gyökerekkel rendelkező Cécile Papier-nek köszönhette. Lakcímei a kor híres párizsi negyede, a Parc Monceau vonzáskörzetében találhatók: „Munkácsynak van a legelegánsabb klientúrája; nincs olyan péntek, hogy ne állna meg ötven kocsi…az ajtaja előtt…” (Albert Wollf,1886)

A család palotájában a művészet, a tudomány, a diplomácia, az egész hivatalos világ megfordult. Az egyik kiemelkedő rendezvényre így emlékszik vissza Cécile Papier: „Liszt csodálatos volt és eszményien jó… Milyen gyönyörű volt látni ezt a nagy aggastyánt hosszú fehér hajával a zongoránál… Ez két nagy magyar művész diadalünnepe volt.” (Munkácsyné levele, 1886). Az idézetben is szereplő színvonalon rendezett ünnepségeken Munkácsy egy-egy művét is rendre bemutatták.

Krasznai Réka Munkácsy festményeivel és idézetekkel gazdagon illusztrált előadása közelebb hozta, miért is babonázta meg a művész kora közönségét és a fiatal művészeket.