A mérleg két nyelve – Portrébeszélgetés Prof. Dr. Czine Ágnes alkotmánybíróval

Sikeres nőket bemutató programsorozatunk legutóbbi vendége Prof. Dr. Czine Ágnes alkotmánybíró volt, aki a bírói hivatásról, saját életútjáról és a jogászképzés aktuális helyzetéről is beszélt az érdeklődőknek.

Az est házigazdája, Kunfalvi Nóra nyitó kérdésében arra kereste a választ, hogy Prof. Dr. Czinge Ágnes útja hogyan vezetett egészen az Alkotmánybíróságig, melynek tagjává 2014 szeptemberében választotta az Országgyűlés. Czine Ágnes már gyermekkorában érdeklődött a jogi pálya iránt. Hamar eldöntötte, hogy büntetőbíró szeretne lenni. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1981-ben végzett. A bírói ranglétrát végigjárva először fogalmazó, majd bírósági titkár volt, ezután nevezték ki bírónak. 2004-től oktat a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán büntetőeljárás jogot és büntető anyagi jogot, amellyel kapcsolatban elmondta: a legnagyobb kihívás, hogy a fiatal hallgatók figyelmét fenn tudja tartani, és képes legyen átadni tudást. 2013-tól egyetemi adjunktus, 2014 decemberétől címzetes egyetemi tanár, 2015 szeptemberétől egyetemi docens a Károli Gáspár Református Egyetemen, ahol 2020-ban habilitált. 2021. szeptember 1-től egyetemi tanár. 2022. november 1-jétől kezdve a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán a Büntető Eljárásjogi Tanszék vezetője.

Czine Ágnes azt tanácsolja minden pályakezdő bírónak, tartsák szem előtt azt, hogy minden bírósági ügy egyformán fontos, amelyek mögött mindig emberek állnak. Nagyon jól esett neki, hogy több korábbi hallgatójától is kapott levelet, akik hálásak voltak, hogy oktatói tevékenységével hozzájárult jogi pályafutásuk alakulásához. Szerinte szükség van arra, hogy oktatás közben figyeljenek a hallgatókra, dicsérjék, ösztönözzék őket a jobb teljesítményre.

 

Alkotmánybíróvá történő választásáig az Európai Igazságügyi Hálózat (European Judicial Network) kinevezett magyarországi kontaktpontja, és a The European Commission for the Efficiency of Justice (CEPEJ) magyarországi képviselőjeként is működött. 1993-tól kezdődően a Deutsche Stiftung für internationale rechtliche Zusammenarbeit, az Europäische Rechtsakademie és a European Judicial Network szervezésében több alkalommal hospitációs képzéseken vett részt ügyészségeken, bíróságokon Svájcban és Németországban. Elmondta, hogy a 2012 után hatályba lépő magyar Alaptörvény európai szintű, az emberi jogokat és az alapvető jogokat figyelembe vevő alkotmánynak értékelte. Hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság szerepe túlmutat az igazságszolgáltatáson.

BLA|XX 2023.05.30