Munkácsy – Egy világsiker története
A Szépművészeti Múzeum új Munkácsy-tárlatának kurátora, Krasznai Réka tartott előadást kulturális programsorozatunk tegnap esti eseményén, a magyar képzőművészet egyik legkiemelkedőbb alakjáról, a párizsi évei alatt a kor világhírű sztárfestőjévé avanzsáló Munkácsy Mihályról.
Párizsban járunk 1870-ben. Egy ismeretlen fiatal magyar művész Siralomház című festményét a kor legnevesebb nemzetközi kiállítóhelye, a párizsi Szalon zsűrije aranyéremmel tünteti ki. Budapest, 1882. Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című óriásképét közel nyolcvanezer ember nézi meg. A festő uralkodóknak kijáró ünneplésben részesül, ezüst babérkoszorút kap.
Két sarkalatos dátum. Egy aranyérem, egy ezüstkoszorú. Munkácsy művészi sikerének és elismerésének mérföldkövei, amelyet megannyi másik követett. Munkácsy Mihály (1844–1900) a magyar művészet vezéralakja, korának legismertebb magyar festője volt. Karriertörténete nemzetközi viszonylatban is páratlan, magyar viszonylatban egyenesen szenzáció számba menő jelenség. Munkácsy kétségtelenül rendkívül tehetséges művész volt, de megannyi, csak halála után elismert magyar és külföldi művész példája mutatja: a tehetség önmagában nem vezet érvényesüléshez. Mi állt e páratlan siker, a földrészeken átívelő hírnév és dicsőség, művészi érvényesülése hátterében? Tehetség – zseni – siker: hogyan függ össze mindez? Mi köze a mítosznak a kultuszhoz, Munkácsynak a marketinghez és mi az a Munkácsy-brand? Ezeket a kérdéseket járja körül a Szépművészeti Múzeum jubileumi kiállítása, és Krasznai Réka, a tárlat kurátorának előadása is ezekre fókuszált.
Munkácsy Mihály (1844–1900) születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású kiállítás 2025. március 30-ig tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban. A jubileumi kiállítás fő célkitűzése Munkácsy művészi sikertörténetének feltérképezése, melynek során a jól ismert alkotásokat is új szempontok mentén, a fordulatos pályakép lencséjén keresztül mutatjuk be. A tárlat Munkácsy fő művei mellett kevésbé ismert, ritkán vagy még sosem látott festményeit is bemutatja: magángyűjteményekből és külföldről kölcsönzött rejtőzködő remekműveken keresztül világítja meg azokat a társadalom- és kultúrtörténeti tényezőket, illetve hatásokat, amelyek a művész 1870–1880-as években kibontakozó karrierjét befolyásolták, hozzájárultak hírnevéhez és a máig töretlen Munkácsy-kultusz kialakulásához.