A “Galimberti rejtély” – Pillantás egy izgalmas művészettörténeti kutatás kulisszái mögé
A Magyar Nemzeti Galériában megrendezésre került „A Galimbertik” című hiánypótló kiállításról tartott előadást Barki Gergely művészettörténész, idei első BLA|kult rendezvényünkön. Az est folyamán bepillantást nyerhettünk a szegényes dokumentációval rendelkező festőházaspár életébe, és annak felkutatásába.
Habár önéletrajza mindösszesen 11 soros, és összesen 43 műve maradt fent, az olasz felmenőkkel rendelkező Galimberti Sándor a mai napig nagy tiszteletnek örvend a műkedvelők körében. Édesapja Olaszországból költözött Magyarországra, és az olaszos vérmérséklet fiát, Galimberti Sándort is jellemezte. A korban az olasz temperamentum és a somogyi bicskás keverékeként is emlegették.
Festői pályafutását 1903-ban Nagybányán kezdte, majd 1905-ben a párizsi Julian Akadémia folytatta pályáját. Később visszatért a francia fővárosba, ahol művei a kor egyik legkiemelkedőbb és leghíresebb kiállítására, az Őszi Szalonra is bekerültek. Szintén festészettel foglalkozó feleségével, Dénes Valériával bejárták Franciaországot, Észak-Afrikát. Galimbertiék Párizsban a legmodernebb festőktől tanultak, és közvetlen kapcsolatban dolgoztak velük, ezért az elválaszthatatlan művészpárra leginkább a korban teret nyerő kubizmus gyakorolt hatást.
A kiállítás február 23-ig várja az érdeklődőket a Nemzeti Galériában, amely a teljes ismert Galimberti–Dénes-anyag bemutatására törekszik. A tárlaton a házaspár munkái mellett a festőművész édesapja, Luigi Galimberti, valamint első felesége, Lanov Mária művei is láthatók.