Könyvbemutató: Budavár története – A török kor (1526-1686)
Kedden mutattuk be székhelyünkön, a Lónyay-Hatvany-villában, a Budavár történetét ismertető könyvsorozatunk elsőként megjelent kötetét, mely a hódoltság időszakát dolgozza fel.
A könyvsorozat négy kötetből áll, a frissen megjelent kötet mellet a készülőben lévő további három rész az 1526 előtti időszakot, az 1686 és 1848 közötti korszakot, és végül napjainkig bezárólag mutatja majd be Budavár történetet – mondta el Dezső Tamás, a Batthyány Lajos Alapítvány kuratóriumának elnöke az eseményen. Hangsúlyozta, hogy a Budapesti Történeti Múzeum szakmai közreműködésével, komoly szakmai háttérrel, akadémiai igényességgel megírt, gazdagon illusztrált kötet a nagyközönséghez és a szakmához egyaránt szól.
Böröcz László, Budavár polgármestere köszöntőjében kiemelte: az I. kerület olyan hely, amely otthont ad épített örökségünk értékeinek, a magyar történelemnek, a nemzeti emlékezet velünk élő lenyomatának. Hozzátette, együtt kell gondolkodni, hogyan tudjuk értékeinket megőrizni és továbbadni. Az önkormányzat elkötelezett abban, hogy támogassa a helyi történészeket, művészeket, kulturális szervezeteket, közösségeket, minden olyan kezdeményezést, amely Budavár örökségét erősíti.
Csorba László, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója elmondta: a török korhoz sajátos érzelmi viszonyunk van, mert a későbbi időszakokban annyi minden történt, sok minden rakódott rá, és ezáltal új értelmet, összefüggést kapott, amely képes a múltat átrajzolni. A főigazgató kiemelte: a könyv képes a mozaikkockák összegzésére olyan nagyszerű kutatók révén, akik nemcsak a már megírt örökséget veszik át, hanem saját munkájukkal, tudásukkal hozzájárulnak a szintézis alkotásához. A Budavár története egy nagy történet, amelyet sok kis történet füzére alkot.
A kötetet a szerzők, Papp Adrienn történész, régész, turkológus és Sudár Balázs történész, turkológus kerekasztal-beszélgetésen mutatták be, Bakodi Péter, a Batthyány Lajos Alapítvány kommunikációs vezetője, a Budavár története könyvek sorozatszerkesztője moderálásával.
A beszélgetés során Papp Adrienn elmondta, hogy szerzőtársával már hosszú ideje dolgoznak közösen a kor alapos feltárásán, és a kötet megszületésével egy régi álmuk vált valóvá. A régészeti leletek mellett épített emlék is maradtak az utókorra, hiszen a vár a török korban alakult át polgári városból erődítménnyé. Sudár Balázs kiemelte, hogy a közel egy évig tartó munkának boldogan álltak neki, és összeszedetten zajlott a szerkesztési folyamat. Ismertette továbbá, hogy a kötet címében feltüntetett 1526-os évszám jelöli a török kor kezdetét, azonban Buda várának híres elfoglalása 1541-ben történt. A szerzők elmondták, hogy mégis azért Mohácstól számítják a török kor kezdetét a kötetben, mert ez volt az a pont, amelytől fogva a törökök valamilyen formában jelen voltak a várban.
A kutatómunka során fellelt érdekességek kapcsán elmondták, hogy a tárgyi emlékek vizsgálata során még egy 16. századi, vietnámi manufaktúrában készült porcelánt is azonosítottak, amellyel alátámasztható Buda korabeli kapcsolati hálójának kiemelkedő mérete.
(MTI)