Egy életmű utazóládában: Tihanyi Lajos élete és munkássága

Tihanyi Lajos művészetéről és hagyatékának hányattatott sorsáról tartott lebilincselő előadást Dr. Gergely Mariann, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze, kulturális programsorozatunk eseményén.

Tihanyi Lajos 1885. október 19-én született Budapesten, apja Tihanyi (Teitelbaum) József, a Balaton kávéház tulajdonosa volt. Ebben a polgári miliőben nevelkedett a kiskamasz Tihanyi és négy testvére. Gimnáziumi tanulmányai után a Székesfővárosi Iparrajziskolába járt, majd akt- és fejstúdiumokat folytatott. 1907-től többször megfordult Nagybányán, a „neós” fiatalokhoz szegődött, tőlük leste a franciás festésmódot, amelyet már legkorábbi képein alkalmazott. Ő is városképeket és a környékbeli tájat festette. 1907 utolsó hónapjaiban eljutott Párizsba, ott készült Pont Saint-Michel című festménye (több változatban). Ezt követően többször visszalátogatott a francia fővárosba. Párizsban a posztimpresszionista, fauve festők – Paul Gauguin, Vincent van Gogh, Henri Matisse, Paul Cézanne – műveivel ismerkedett.

A Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) a szakmai továbblépés lehetőségét kínálta számára. Itt ismerte meg azokat a fiatal festőket, akik Kernstok Károly vezetésével a Nyolcak csoportját alkották. Cézanne festészete jelentette számukra az igazodási pontot, a látvány naturális ábrázolása helyett a festmények képi, színbeli és kompozíciós törvényszerűségeire figyeltek. Az aktos kompozíciók és a lovasjelenetek mellett a csendéletfestés foglalkoztatta őket.

Tihanyi Lajos az 1910-es évek elejétől alkotta meg az életmű egészét alapvetően meghatározó arcképsorozatát, amely a magyar szellemi élet jelentős egyéniségeiről készült lélektani portrék kivételes együttese. Rajzolt és festett egyaránt.