BLA|kult – Trianon: Egy nemzet tragédiája (rendezői interjú)
Van egy pillanat, amikor már csak az irodalom és a zene tudja kommentálni azt a fájdalmat, ami bennünket, magyarokat ért a trianoni döntés miatt – mondta el Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész az ORIGO-nak adott interjújában, melyet teljes terjedelmében szemlézünk. Rátóti, a Színművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának tagja, a Nemzeti Színház színésze a Batthyány Lajos Alapítvány felkérésére Trianon-estet rendez, amelynek célja a méltó megemlékezés a fájdalmas tragédiáról.
Nemrégiben átadták a felújított Lónyay-Hatvany villát a budai Várhegyen, amely most otthont ad a Batthyány Alapítvány szervezésében egy Trianon-estnek. Mit lehet tudni erről?
A Batthyány Lajos Alapítványtól érkezett a felkérés, hogy egy általuk elképzelt és késznek gondolt forgatókönyv alapján rendeznék-e egy Trianon emlékünnepséget, amely egyébként tavaly a koronavírus miatt elmaradt. Most az Alapítvány új székházában, amely nemrégiben nyílt meg, ott fogjuk bemutatni ezt az estet. Az eltolódás miatt még szerencsés is, hogy nem bérelt színházteremben, hanem az új helyszínen lehet megtartani. Az est címe Trianon, egy nemzet tragédiája.
Hogyan fogott neki a munkának?
Többé-kevésbé kész forgatókönyvet kaptunk (Michael O’Sullivan tollából – a szerk.), de Lukácsi György dramaturg kollégámmal átdolgoztuk, és kiegészítettük néhány dologgal.
Mikor mutatják be?
November 16-án és 23-án lesz látható a Batthyány Lajos Alapítvány székházában, A cél pedig az emlékezés, és azt gondolom, hogy erre a tragédiára nem lehet elégszer emlékezni. Az esemény célja tehát az emlékezés, és az Alapítvány is méltó módon szeretett volna kapcsolódni a Trianon emlékévhez. A Nemzeti Színház részéről Katona Kinga, valamint Bakos Kis Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója is közreműködnek az est folyamán. A Déryné Társulatból szólítottam meg három fiatal tehetséget: Tarpai Viktóriát, Habodász Istvánt és Kárpáti Barnabást. Jómagam is szerepelek a műsorban, és természetesen lesznek majd versek is. Van egy pillanat, amikor viszont csak a versek és az irodalom nyelvén lehet szólni ebben a fájdalomban.
Mire gondol?
Fontos a történelmi hűség, de irodalmi szemelvények is lesznek az est során, amelyeken keresztül megmutatjuk az akkori kor nyugat-európai politikusainak, illetve a világ nagy politikusainak reagálásait is, hogy hiába is hangzottak el nagy mondatok miniszterelnököktől, miniszterektől, különböző nagy múltú újságok újságíróitól, de magától Churchilltől is micsoda mondatok hangzottak el! Ahogyan a magyar irodalom is reagál erre, azt is bemutatjuk ebben az estben zenei aláfestéssel. Két zenei világ fog egymással „versengeni”, hiszen lesz egy vonósnégyes. Berkes Kálmán a győri filharmonikusok vezetője állított össze egy vonósnégyest, ők képviselik majd a nyugati zenei kultúrát, és van egy nagyszerű hegedűsünk, Rosonczy-Kovács Mihály, aki pedig a magyar népzenét fogja megszólaltatni.
Miért lesz ez különleges?
Zeneileg is megmutatjuk azt a küzdelmet, amit az irodalom is előre vetít, és természetesen megkerülhetetlen, hogy gróf Apponyi Albert beszédéből is elhangozzanak részletek. A helyszín adja azt a lehetőséget, hogy képi megjelenítése is legyen a történteknek, a trianoni döntésnek.
Ön szerint miért fontos az emlékezés?
Van egy pillanat, amikor már csak az irodalom és a zene tudja kommentálni ezt a fájdalmat, ami bennünket, magyarokat ért.
Ha lehetőség nyílik rá a jövőben, máshol is tervezik majd bemutatni?
Ez a jövőben fog kiderülni.
A trianoni békeszerződésre emlékezve június 4-ét a magyar Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Az Alapítvány kiemelkedő célja a nemzeti értékek és érdekek iránt elkötelezett közélet támogatása. Ezt a célkitűzést erősiti a mostani színházi előadás is, mely rámutat arra, hogy az elszakított magyarok számára anyaországukhoz való kötődésükben kiemelkedő szerepe van a közös emlékezésnek e fájó történelmi döntésről.
(ORIGO)