BLA|katedra – A világjárvány hatására megugrott a drogfüggők száma (Drogkutatás 2021 konferencia)

A legújabb trendeket és kutatási eredményeket ismertették a téma legelismertebb haza szakértői a Batthyány Lajos Alapítvány és a Drogkutató Intézet által közösen rendezett szakmai konferencián. A rendezvényen bemutatták az Interdiszciplináris Drogszemle (IDSZ) című szakfolyóiratot, amely átfogó képet kíván adni a kábítószerkérdésről.

Dr. Christián László, az NKE egyetemi docense, az IDSZ folyóirat főszerkesztője – a rövid megnyitó után – a Drogkutató Intézetet tevékenységét ismertette. Küldetésük hármas: egyrészt hiteles és széleskörű információkkal kell szolgálni a társadalomnak, másrészt elengedhetetlen a szakmai diskurzus folytatása, tudományos folyóirat kiadása, harmadrészt – ehhez kapcsolódóan – nemzetközi színvonalú tudományos kutatások folytatása. A YouTube-on élőben közvetített konferenciát jó lehetőségnek vélte arra, hogy szélesebb körben, laikusoknak is ismertté váljon az intézet munkája.

Drogfigyelő című folyóiratuk is ezt célozza, a társadalom minél szélesebb köreiben tudatosítani a droghasználat veszélyeit, súlyos következményeit, amelyek nemcsak az egyénre, hanem egész közösségére is kihatnak. A prevenció fontosságát hangsúlyozta, csak így lehet elkerülni az addikció kialakulását.

Dr. Sivadó Máté, az NKE Kriminológiai Tanszékének adjunktusa, a koronavírus járvány következményeiről, a drogszcéna folyamatairól szóló prezentációjában rámutatott arra, hogy a 2020-ban bekövetkezett pandémia a korlátozások miatt megnehezítette az illegális drogszállítást az országhatárokon át. A szállítók a vízi közlekedésre helyezték át a legfőbb útvonalakat, így számos európai kikötőben nagy mennyiségű drogszállítmányra csaptak le a hatóságok.

A drogfogyasztók az ún. „dark weben”, az internet „sötét oldalán” szerezték be a számukra szükséges anyagot.  A sorozatos lezárások és a karantén miatt a drogfüggők (kannabisz és ópiát használók) száma megugrott. Okokként említette a bizonytalanságot, félelmet és az ebből következő állandósult szorongást. Az ópiát származékok használata különösen kockázatos a jelenlegi járványban, ugyanis szervromboló hatásuk egy esetleges covid-fertőzéssel társulva végzetes lehet.

Kihangsúlyozta a prevenció fontosságát, még nagyobb figyelmet kell fordítani a pszichológiai segítségre a marginalizált társadalmi csoportokban. Saját kutatását a dunaharaszti női drogrehabilitációs központban végezte, ahol ellátási nehézségeket tapasztalt.

Somogyvári Mihály büntetés-végrehajtási ezredes, a Kábítószerkérdés vetületei a börtönökben című előadásában a fogvatartottak szerhasználati szokásairól mutatott be statisztikát, melynek alapjául a börtönpszichológusnak bevallott információk szolgáltak.

Az elítéltek 50%-a fogyasztott már életében kábítószert, és az ebbe tartozók 60%-a rendszeresen nyúl addiktív anyagokhoz. Három csoportba sorolta a fogvatartottakat: nem drogfogyasztók, alkalmi drogfogyasztók és rendszeres drogfogyasztók. A rendszeres szerhasználók esetében megfigyelhető, hogy komoly kriminológiai háttérrel rendelkeznek, már gyerekkoruktól kezdve összeütközésbe kerültek a büntetésvégrehajtással.

A büntetésvégrehajtás intézményeiben nagy problémát jelent a droghasználat gyakorisága, különös tekintettel a pszichoaktív szerekre, hiszen ezáltal növekszik a rabok közötti bűnelkövetések száma. Sajnos a szer utánpótlása folyamatos, külső segítséggel, szervezetten látják el anyaggal a bentlakókat. Az intézményekben drogprevenciós részlegeket működtetnek, és különböző alkalmakkal próbálják elérni, hogy a fogvatartottak értelmes tevékenységekkel foglalják el magukat.

Prof. Dr. Haller József, a Drogkutató Intézet igazgatója, az MTA doktora, az NKE Rendészettudományi Kar doktori iskolájának vezetője a kannabisz fogyasztás és depresszió kapcsolatáról tartott előadást.

Az elmúlt öt évben jelent meg a legtöbb tudományos kutatás az orvosi marihuána használatáról, amelyek azt állították, hogy a kannabisz gyógyító hatással van a depresszióra.  Haller József és csapatának vizsgálódása 115 felmérés alapján azt állapította meg, hogy a depressziós állapot a túlzott kannabisz fogyasztás hatására súlyosbodott. Az orvosi marihuána esetében is igazolódott, hogy annak alkalmazása érdemben nem javította a depresszióval szenvedő betegek állapotát.

Prof. Dr. Rácz József pszichiáter, az MTA doktora, az ELTE Kvalitatív Pszichológiai Kutatócsoportjának és a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Addiktológiai Tanszékének vezetője, a Kék Pont Alapítvány igazgatója zárta az előadássorozatot. Az addiktológiai ártalomcsökkentés hatékonyságát igazoló új metaanalízis eredmények áttekintése címen tartott előadást. Kutatásukban azt vizsgálták, hogy az ártalomcsökkentő programokat hogyan használják a drogpolitikában. (Az ártalomcsökkentő programok a higiéniai veszélyek, valamint fizikai sérülések elkerülését célozzák.) Az eredmények alapján a fertőzések átadása nagyon magas számú az érintettek körében.

Rámutatott, hogy számos olyan hatás van, amelyet nem tudnak metaanalízissel mérni, csak kvalitatív kutatásokkal. (Metaanalízis: több tudományos tanulmány eredményeinek összevetése.)

Reméli, hogy Magyarországon a jövőben számos metaanalízis készül a témában, valamint a droggal kapcsolatos társadalmi stigmatizáció csökken.

Az előadásokat egy kerekasztal-beszélgetés követte, melynek moderátora Erdős Ákos, addiktológiai konzultáns, egyetemi tanársegéd volt. Kezdő kérdése a szegregátumban, illetve a szociálisan hátrányos környezetben élők a drogfogyasztásának gyakoriságára vonatkozott.

Somogyvári Mihály elmondta, a drogozás a börtönökben állandóan jelenség, menekülési lehetőségnek és kiútnak látják a szerek használatát.

Prof. Dr. Haller József tévhitnek gondolja, hogy csak a szociálisan hátrányos helyzetű emberek fogyasztanának rendszeresen drogokat. A társadalom minden rétegében megtalálható ez a jelenség.

Prof. Dr. Rácz József úgy gondolja, hogy a drogprevenciós programok és figyelemfelhívások nem működnek olyan hatékonyan, mint az alkohol és dohányzás elleni kampányok akár hazai, akár nemzetközi szinten. A koronavírus járvány alatt nem történt változás a drogpiacon sem negatív, sem pozitív irányban.

Dr. Sivadó Máté felhívja rá a figyelmet, hogy a karantén időszak alatt a rendőrségnek kevesebb kapacitása volt a drogkereskedelem ellenőrzésére. Úgy látja, hogy 2010-es világgazdasági konjunktúra óta az élménykereső droghasználók megnövekedtek, főleg a nyugat-európai országokban. Közép-Kelet-Európában viszont továbbra is megmaradt a deprimált közegben élők körében, viszont a rossz minőségű pszichoaktív szerek rendszeres fogyasztása terjedt el.

Prof. Dr. Haller József Rácz József hozzászólására reflektálva elmondta, hogy amíg dohányzás ellen teljes a társadalmi elutasítottság, addig a drogok esetében ez az ellenszenv még nem alakult ki.

Erdős Ákos kérdésére, hogy mennyire hatékonyan lehet alkalmazni az ártalomcsökkentést a börtönökben, Prof. Dr. Rácz József úgy vélte, sikeresen be lehet vonni ilyen programok részvételébe a bentlakókat. Somogyvári Mihály hozzátette, hogy a fogvatartottakat önkéntesen szokták bevonni a drogprevenciós programokba. Szerinte nem hatásos a kötelezővé tétel, mivel ameddig nincs belső elhatározás, addig nem lehet igazi eredményt elérni. Hollandiai és luxemburgi tapasztalatait is megosztotta: ott jelen van a vénás úton történő szerek adagolása,  a magyar intézményekben egyáltalán nem, így teljesen más ártalomcsökkentő stratégiát kell alkalmazni.

A kérdésre, miszerint mi a szerepe biológiának, a pszichiátriának, a pszichológiának és rendészetnek a problémás drogfogyasztás kezelésében, Prof. Dr. Haller József válaszolt. Kifejtette, a droghasználati zavar egyértelműen biológiai eredetű. Azonban nem csak a biológia játszik közre, hanem mélyreható módon kell ismerni a szociális viselkedést is. Dr. Sivadó Máté elutasította azt a kialakuló vélekedést, hogy rendészeti szerveknek bármilyen joga vagy hatásköre legyen a drogfüggőség és drogfogyasztás teljes felszámolásában, mert alapvetően ez nem a rendőrség feladata. Somogyvári Mihály leszögezte, hogy a büntetésvégrehajtási szektor sikeresen leszoktatja az egyént a szerhasználatról, de arra nem tud garanciát vállalni, ha visszamegy természetes környezetébe, ne váljon újra függővé.

Prof. Dr. Haller József szerint a droghasználatot nem lehet megszüntetni, csak korlátozni, mivel a bűncselekményeket sem lehet alapvetően felszámolni.

Prof. Dr. Rácz József a drog legalizálására vonatkozó hallgatói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy nem csökkenne a drogfogyasztók száma, és ugyanolyan mértékben jelen lennének a függő személyek. A pszichedelikus szerek, mint az LSD esetében sem mondható el az, hogy ne okozna függőséget. A pszichedelikus szerek hatóanyagaival ugyan kísérleteznek kutatók laboratóriumi körülmények között, nagyon szigorú feltételek mellett, és nem kizárt, hogy egyes betegségek esetén akár hatásos gyógyszert is lehet majd készíteni belőlük.