BLA|globus – Korunk kihívásai – Bízhatunk-e a jövőben?

A demográfiai robbanás és a migráció jelenünk és jövőnk egyik legégetőbb problémája, amelynek kezelése leginkább a gazdag és fejlett társadalmakra hárul. A Batthyány Lajos Alapítvány és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) szervezésében a BLA|globus programsorozat konferenciáján a téma neves szakértői adtak elő a muszlim világ túlnépesedéséről és az ezzel összefüggő migrációs hatásról, illetve a párhuzamos jogrendszerek jellemzőiről. 

Prof. Dr. Dezső Tamás, a Batthyány Lajos Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Migrációkutató Intézet igazgatója a muszlim világ túlnépesedéséről és Európa jövőjéről szóló előadásában kifejtette, hogy az arab tavasz és az abból kifejlődő polgárháborúk voltak az okozói a 2015-ben berobbanó migrációs válságnak. Tévútra vezet, hogy a nyugat-európai államok a közel-keleti országok társadalmi elitjét, értelmiségét elszívják – így tovább görgetve azokat a működésképtelenség felé –, hiszen ez a társadalmi réteg az, amely ellenpólust képezne az iszlám szélsőségesekkel szemben.

Dezső Tamás kutatásai alapján összehasonlította a bevándorlókat kibocsátó országok népességszámát, annak növekedését 1955 és 2018 között. A statisztikai előrejelzések alapján a muszlim világ népességszáma 1,282 milliárd fő lesz 2050-re, tehát a következő 28 évben 403 millióval emelkedik lélekszámuk, ez közel az Európai Unió nagyságának megfelelő növekedés.  A társadalom átlagéletkora is hihetetlenül fiatal az iszlám vallású országokban. Samuel P. Huntington, amerikai politikatudós gondolatával élve, ha a fiatal férfi népesség aránya eléri a 20%-os szintet a társadalmon belül, az erőszakos forradalmak és konfliktusok elkerülhetetlenek.

A migrációs nyomás továbbra is Európára fog hárulni. Szinte elképzelhetetlen a jelenlegi európai állapotok közepette, hogy a nyugati országok hatékonyan integrálnák ezt a hatalmas embertömeget. Az előadó két komoly veszélyre hívta fel a figyelmet a migránsokat kibocsátó országok tekintetében: az egyik a világgazdasági struktúrájának átalakulása, másik pedig az édesvízkészlet hiánya.

Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke a migráció hatásáról és a párhuzamos jogrendszerekről adott elő. Megdöbbentő statisztikával érzékeltette a népesedési válság jeleit. Kenyának 100 évvel ezelőtt 1 millió lakosa volt, jelenleg pedig 40 millió fő. Az 1970-es évek óta az emberiség ökológiai lábnyoma rohamosan nő, vagyis olyan mértékben használjuk fel a bolygó erőforrásait, amely tovább nem fenntartható. A mai világ elengedhetetlen energiaforrásának, a kőolajnak szárazföldi lelőhelyei radikálisan csökkentek, így az arab országok jelentős részének gazdasági teljesítménye vissza fog esni. A migrációs hullám a jövőben erősödni fog, és nem csupán a muszlim térségekből érkeznek bevándorlók, hanem a szubszaharai Afrika területéről is. A számítások azt mutatják, több embert kell befogadnia Európának, mint amennyien jelenleg itt élnek.

Maróth Miklós értékelése alapján Európa rosszul interpretálja az iszlám országokban dúló polgárháborúk okait, nem ismeri a társadalmi hagyományokat az érintett területeken. Például a korrupció a muszlim világban teljesen más jelentéssel bír, rokonokat politikai pozícióba hozni gyakorlatilag elvárás. A nyugati hatalmak beavatkozása indította el az arab tavaszt, miközben célravezetőbb és hatékonyabb volt a háttérbeli csendes kooperáció a szélsőséges iszlám erőkkel.

Az elnök úr kiemelte, hogy az Európába érkező muzulmánok nem integrálódnak, továbbra is lojálisak a kibocsátó országuk vallási törvényeihez. A mai nyugat-európai nagyvárosokban is megfigyelhető az iszlám bevándorlók szegregátumokba való tömörülése, gettósodása, egyfajta párhuzamos társadalmak kialakítása. A kérdés az, hogy Európa felismeri-e ezt a problémát, vagy folytatja ezt a megnyerhetetlen harcot.

A konferencia zárásaként Gellén Márton és Varga Zsolt ismertette röviden az MPEE értékrendi politizálással kapcsolatos kutatási eredményeit. 1000 fő megkérdezésével arra keresték a választ, hogy van-e értékrendbeli összefüggése a pártpreferenciáknak. (Vizsgált időszak: 2021.05.28-2021.06.12.) 24 értékváltozó elemzéséből készítettek egy faktorszkórt (adott adatpontnak megfelelő transzformált változó érték), hogy leegyszerűsítsék a mérés kiértékelését. A leképező változók között van a biztonság, a munka, a műveltség, a család, a helyi közösség, a mások iránti tiszteletben való hit.

A kutatás kimutatta, minél idősebb és iskolázottabb valaki, annál polgáribb. Területi megoszlás alapján a megyeszékhelyeken a polgári értékrend nem jellemző, fővárosban és a községekben alacsony szinten jeleníthető meg, amíg az egyéb nagyvárosokban nagyon magas a faktorszkór. Az is világossá vált, hogy a magas faktorszkórú emberek a jelenlegi kormányzópártokkal szimpatizálnak.

BLA|globus 2022.01.31