Filmvetítés: a megcsonkított ország és a Horthy-korszak

A Rubicon Intézet történelmi ismeretterjesztő és izgalmas rövidfilmeket készített a magyar történelem legfontosabb eseményeiről, amelyet a Batthyány Lajos Alapítvány mutat be. A megrendezésre kerülő filmvetítés után az aktuális történelmi korszak szakértői teszik még közérthetőbbé a látottakat egy kerekasztal-beszélgetés keretein belül. A most bemutatásra kerülő filmek a trianoni béke és következményeit, valamint a Horthy-korszak idejét dolgozzák fel.

XIV. Lajos, a „Napkirály” pompás versailles-i kastélya világszerte ismert idegenforgalmi célpont, nap mint nap turisták tömegei látogatják. A kitartóbb utazók a gyönyörű kastélyparkotis bejárják, ahol megtekinthetik a király pihenőkastélyának épült Nagy Trianon-palotát is. A palotához érve a magyar turisták szíve elnehezül. A Trianon szó a magyar történelem egyik legtragikusabb eseményét, a történelmi magyar állam feldarabolását és annak milliókat érintő tragikus következményeit idézi fel. 1920. június 4-én itt, ebben a kastélyban kényszerültek aláírni Magyarország képviselői a háborút lezáró békeszerződést.

Miért van jelen máig a magyar mindennapokban egy száz évvel ezelőtt kötött béke? Melyek voltak a Magyarországot szétdaraboló békeszerződés okai? Milyen következményekkel járt a példátlanul súlyos béke?

John F. Montgomery 1933-tól 1941-ig volt az Egyesült Államok Magyarországra akkreditált nagykövete. Rendelkezett a nagyhatalmak diplomatáiból sokszor hiányzó empátiaképességével, és azt is megértette: irreális elvárni a magyaroktól, hogy belenyugodjanak a trianoni veszteségekbe. Emlékirataiban így ír erről: „Senki sem élhet túl hosszú ideig Magyarországon anélkül, hogy megtudná, mit jelent a »nem, nem, soha«, és hogy a trianoni szerződésben megvont határokra vonatkozik. Ha Japán legyőzött volna bennünket és csatlósává tette volna Kanadát és Mexikót, ha Texast Mexikónak, New England-ot pedig Kanadának adta volna, ha annektálta volna Kaliforniát és Oregont, valószínűleg a „nem, nem, sohá”-hoz hasonló valami jelent volna meg virágágyásainkban, domboldalainkon és lángolt volna a szívünkben.” Persze–szemben az Egyesült Államokkal–Magyarországnak nem voltak meg az eszközei arra, hogy érvényt szerezzen törekvéseinek. Sokak számára még az is kérdéses volt,hogy a kirabolt, megcsonkított és belső meghasonlástól gyötört ország 1920 után életképes állam lesz-e.

Miként tudott talpra állni Magyarország az 1919-es teljes összeomlásból? Demokrácia vagy diktatúra jellemezte a Horthy-rendszert? És miért lett Magyarország Németország szövetségese?

Meghívott vendégeink:
Porogi András – a Rubicon Intézet tudományos munkatársa
Nánay Mihály – a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A rendezvényről kép-, hang- és videófelvétel készül.

BEJUTÁS A PIROS X-SZEL JELZETT BEJÁRATON,
AZ ARANYBÁSTYA ÉTTEREM FŐBEJÁRATÁN