Filmvetítés: reformkor és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc

A Rubicon Intézet történelmi ismeretterjesztő és izgalmas rövidfilmeket készített a magyar történelem legfontosabb eseményeiről, amelyet a Batthyány Lajos Alapítvány mutat be. A megrendezésre kerülő filmvetítés után az aktuális történelmi korszak szakértői teszik még közérthetőbbé a látottakat egy kerekasztal-beszélgetés keretein belül. A most bemutatásra kerülő filmek a reformkort és az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot dolgozzák fel.

1834-ben jelent meg Magyarországon Bölöni Farkas Utazás Észak-Amerikában című útleírása. Amerikai látogatása során a Fehér Házban fogadta őt Jackson elnök is: „Beléptünk a gyönyörű, pázsitos udvarra. Sehol sem őrök, sem gárdák, sem libériás cselédek nem mutatkoztak; […] Oly embert vártam látni, kit tizenhárommillió szabad polgárnak szabados választása emelt maga felett első tisztviselőnek, kit nem születés, nem vagyon s a sors játéka, hanem önnön személyes érdemei emeltek e megtiszteltetésre.” A szerző elragadtatással írt az amerikai viszonyokról, mind a politikai rendszerről, mind a társadalomról és a gazdaságról. A könyv a korszakban alapművé vált Magyarországon; széles körben vitatták vagy mintaként hivatkoztak a benne foglaltakra.

Az újkor évszázadaiban az Atlanti-óceán két partján korszakos változások mentek végbe. A társadalom polgári átalakulása, a meginduló ipari forradalom és a felvilágosodás közgondolkodást átalakító hatása megteremtette a modern Nyugatot – amivel gyors gazdasági fejlődés, fokozatos demokratizálódás és az életkörülmények javulása járt együtt. Ugyanekkor Magyarország többé-kevésbé változatlanul őrizte a középkori alapokon nyugvó rendi, tradicionális berendezkedését. Azok a magyarok, akik Bölönihez hasonlóan eljutottak Amerikába vagy Nyugat-Európába, szomorúan tapasztalhatták a kontrasztot a Nyugat és hazájuk állapota között.

Mi volt az oka az eltérő magyar fejlődésnek?  Hogyan hatott az amerikai és brit példa a magyar közgondolkodásra? És miért volt hajlandó a magyar nemesség saját kiváltságainak eltörlésére?

1863-ban Gettysburghben hangzottak el Lincoln amerikai elnök szájából a demokráciát meghatározó híres szavak: „és a néptől, a nép által, a népért való hatalom soha el nem tűnik a föld színéről”. Kevesen tudják, hogy a formula Kossuth Lajosnak, a magyar szabadságharc vezérének tizenegy évvel korábbi, Ohio állami törvényhozásában mondott beszédéből való:„Mindent a népért, és mindent általa. Semmit a népről a nép nélkül – Ez a Demokrácia.”  Kossuth 1851-ben látogatott az Egyesült Államokba, ahol leírhatatlan lelkesedés fogadta. A New York-i Broadway-n több tízezer ember ovációja közepette vonult végig, szónoklatait országszerte hatalmas érdeklődés kísérte. Nemcsak Lincoln, de a kor legnagyobb amerikai gondolkodója, Ralph Waldo Emerson is lelkesedett érte: „Éhesek voltunk látni azt az embert, akinek rendkívüli ékesszólása mellett tettei pompája és szilárdsága áll.” Lafayette után ő volt az első külföldi, aki a Kongresszus két házának együttes ülésén mondhatott beszédet, később számos amerikai városban állítottak szobrot neki, így a washingtoni Capitoliumban is. New Yorkban 1928. március 15-én avatták a magyar szabadsághős szobrát. Ma is több amerikai település, Iowában pedig egy megye viseli Kossuth nevét.

Miért válhatott Kossuth Lajos hőssé az amerikaiak szemében? Hogyan lettek 1848-ban a magyarok a „szabadság népe”? És volt-e értelme tízezrek véráldozatának?

Meghívott vendégeink:
Porogi András – a Rubicon Intézet tudományos munkatársa
Nánay Mihály – a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A rendezvényről kép-, hang- és videófelvétel készül.

BEJUTÁS A PIROS X-SZEL JELZETT BEJÁRATON,
AZ ARANYBÁSTYA ÉTTEREM FŐBEJÁRATÁN