BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Batthyány Lajos Alapítvány - ECPv5.9.1//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Batthyány Lajos Alapítvány
X-ORIGINAL-URL:https://bla.hu
X-WR-CALDESC:Events for Batthyány Lajos Alapítvány
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Paris
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20250314T180000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20250314T200000
DTSTAMP:20260315T025805
CREATED:20250306T143430Z
LAST-MODIFIED:20250307T103313Z
UID:62655338-1741975200-1741982400@bla.hu
SUMMARY:Filmvetítés: reformkor és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc
DESCRIPTION:A Rubicon Intézet történelmi ismeretterjesztő és izgalmas rövidfilmeket készített a magyar történelem legfontosabb eseményeiről\, amelyet a Batthyány Lajos Alapítvány mutat be. A megrendezésre kerülő filmvetítés után az aktuális történelmi korszak szakértői teszik még közérthetőbbé a látottakat egy kerekasztal-beszélgetés keretein belül. A most bemutatásra kerülő filmek a reformkort és az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot dolgozzák fel. \n1834-ben jelent meg Magyarországon Bölöni Farkas Utazás Észak-Amerikában című útleírása. Amerikai látogatása során a Fehér Házban fogadta őt Jackson elnök is: „Beléptünk a gyönyörű\, pázsitos udvarra. Sehol sem őrök\, sem gárdák\, sem libériás cselédek nem mutatkoztak; […] Oly embert vártam látni\, kit tizenhárommillió szabad polgárnak szabados választása emelt maga felett első tisztviselőnek\, kit nem születés\, nem vagyon s a sors játéka\, hanem önnön személyes érdemei emeltek e megtiszteltetésre.” A szerző elragadtatással írt az amerikai viszonyokról\, mind a politikai rendszerről\, mind a társadalomról és a gazdaságról. A könyv a korszakban alapművé vált Magyarországon; széles körben vitatták vagy mintaként hivatkoztak a benne foglaltakra. \nAz újkor évszázadaiban az Atlanti-óceán két partján korszakos változások mentek végbe. A társadalom polgári átalakulása\, a meginduló ipari forradalom és a felvilágosodás közgondolkodást átalakító hatása megteremtette a modern Nyugatot – amivel gyors gazdasági fejlődés\, fokozatos demokratizálódás és az életkörülmények javulása járt együtt. Ugyanekkor Magyarország többé-kevésbé változatlanul őrizte a középkori alapokon nyugvó rendi\, tradicionális berendezkedését. Azok a magyarok\, akik Bölönihez hasonlóan eljutottak Amerikába vagy Nyugat-Európába\, szomorúan tapasztalhatták a kontrasztot a Nyugat és hazájuk állapota között. \nMi volt az oka az eltérő magyar fejlődésnek?  Hogyan hatott az amerikai és brit példa a magyar közgondolkodásra? És miért volt hajlandó a magyar nemesség saját kiváltságainak eltörlésére? \n1863-ban Gettysburghben hangzottak el Lincoln amerikai elnök szájából a demokráciát meghatározó híres szavak: „és a néptől\, a nép által\, a népért való hatalom soha el nem tűnik a föld színéről”. Kevesen tudják\, hogy a formula Kossuth Lajosnak\, a magyar szabadságharc vezérének tizenegy évvel korábbi\, Ohio állami törvényhozásában mondott beszédéből való:„Mindent a népért\, és mindent általa. Semmit a népről a nép nélkül – Ez a Demokrácia.”  Kossuth 1851-ben látogatott az Egyesült Államokba\, ahol leírhatatlan lelkesedés fogadta. A New York-i Broadway-n több tízezer ember ovációja közepette vonult végig\, szónoklatait országszerte hatalmas érdeklődés kísérte. Nemcsak Lincoln\, de a kor legnagyobb amerikai gondolkodója\, Ralph Waldo Emerson is lelkesedett érte: „Éhesek voltunk látni azt az embert\, akinek rendkívüli ékesszólása mellett tettei pompája és szilárdsága áll.” Lafayette után ő volt az első külföldi\, aki a Kongresszus két házának együttes ülésén mondhatott beszédet\, később számos amerikai városban állítottak szobrot neki\, így a washingtoni Capitoliumban is. New Yorkban 1928. március 15-én avatták a magyar szabadsághős szobrát. Ma is több amerikai település\, Iowában pedig egy megye viseli Kossuth nevét. \nMiért válhatott Kossuth Lajos hőssé az amerikaiak szemében? Hogyan lettek 1848-ban a magyarok a „szabadság népe”? És volt-e értelme tízezrek véráldozatának? \nMeghívott vendégeink:\nPorogi András – a Rubicon Intézet tudományos munkatársa\nNánay Mihály – a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa \n  \nA rendezvényen való részvétel ingyenes\, de regisztrációhoz kötött. A rendezvényről kép-\, hang- és videófelvétel készül. \nBEJUTÁS A PIROS X-SZEL JELZETT BEJÁRATON\,\nAZ ARANYBÁSTYA ÉTTEREM FŐBEJÁRATÁN
URL:https://bla.hu/esemeny/filmvetites-reformkor-es-az-1848-49-es-forradalom-es-szabadsagharc/
LOCATION:Lónyay-Hatvany-villa (Aranybástya szalon és rendezvényterem)\, Csónak utca 1.\, Budapest\, 1015\, Hungary
CATEGORIES:BLA|közélet
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://bla.hu/wp-content/uploads/2025/03/FB-1920x1005-Filmvetitesek-2025-0314c.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR