Filmvetítés: magyarok a második világháborúban és a kommunista diktatúra

A Rubicon Intézet történelmi ismeretterjesztő és izgalmas rövidfilmeket készített a magyar történelem legfontosabb eseményeiről, amelyet a Batthyány Lajos Alapítvány mutat be. A megrendezésre kerülő filmvetítés után az aktuális történelmi korszak szakértői teszik még közérthetőbbé a látottakat egy kerekasztal-beszélgetés keretein belül. A most bemutatásra kerülő filmek Magyarország második világháborús történetét, valamint a hazai kommunista diktatúra időszakát dolgozzák fel.

1941 decemberében Magyarország hadat üzent az Egyesült Államoknak. Ebből az alkalomból Ciano olasz külügyminiszter is feljegyezte azt az anekdotát, amikor a washingtoni magyar ügyvivő az amerikai külügyminisztériumban átadta a hadüzenetet. Az amerikai fél érdeklődött a magyar diplomatától:

– Van valami követelésük az Egyesült Államokkal szemben?

– Nincs.

– Akkor Angliával vagy Oroszországgal szemben?

– Nem.

– Hát akkor kivel szemben vannak követeléseik?

– Romániával szemben.

– Akkor miért nem Romániának üzennek hadat?

– Mert Románia a szövetségesünk.”

A jelenet valószínűleg puszta kitaláció, de plasztikusan érzékelteti Magyarország, illetve a régió korabeli geopolitikai helyzetének ellentmondásosságát és a magyar külpolitika szűk mozgásterét. A Trianonban meggyengített ország a II. világháború kitörésekor nem volt abban a helyzetben, hogy szabadon válassza meg szövetségeseit és ellenségeit.

Miért üzent hadat Magyarország az Egyesült Államoknak? 

Hogyan sodródtak bele a magyarok a II. világháborúba? 

Miért lett Magyarország Németország szövetségese, és milyen következményekkel járt az ország német megszállása?

1947 júniusában, két évvel a II. világháború lezárását követően George Marshall, az Egyesült Államok külügyminisztere nagyszabású segélyprogramot hirdetett a háborúban gazdaságilag tönkrement európai országok számára. Az összesen 14 milliárd dollárnyi segély, amely mai értéken több mint 600 milliárd dollárnak felel meg, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Nyugat-Európa gazdaságai túljutottak a háború okozta válságon és nélkülözésen. 1947-ben Magyarországon is nagy volt a szegénység, a magyar gazdaság számára is hatalmas lökést jelenthetett volna a Marshall-tervben való részvétel. Ennek ellenére a magyar kormány a Szovjetunióval, Csehszlovákiával, Lengyelországgal, Romániával és Bulgáriával egyetértésben elutasította a segélyt. A döntést azzal indokolták, hogy a Marshall-terv elfogadása veszélyeztetné Magyarország függetlenségét. 

Vajon miért utasította vissza valójában Magyarország a Marshall-segélyt? Miért lett az ország a Szovjetunió szövetségese? És hogyan éltek a magyarok a kommunista diktatúra idején?

Meghívott vendégeink:
Porogi András – a Rubicon Intézet tudományos munkatársa
Nánay Mihály – a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa

BEJUTÁS A PIROS X-SZEL JELZETT BEJÁRATON,
AZ ARANYBÁSTYA ÉTTEREM FŐBEJÁRATÁN