BLA|arena – Gázvita a magyar-ukrán-orosz háromszögben

Alapítványunk Gázvita a magyar-ukrán-orosz háromszögben címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést, amelyen hazánk energiaellátása, a magyar-orosz gázszerződés, illetve a magyar-ukrán kapcsolatok voltak a tervezett témák, azonban az európai és nemzetközi összefüggések okán igen hamar az európai energiaellátás, a klímavédelem és a kapcsolódó geopolitikai érdekek is szóba kerültek. Az összefüggések megértésében segítségükre volt Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője és Deák András az NKE tudományos főmunkatársa. A rendezvény moderátora Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute kutatási igazgatója volt.

Demkó Attila az európai összefüggések megértése érdekében a rendezvény elején rögzítette: sem Magyarországnak, sem pedig a régió többi országának nem fűződik érdeke az Északi Áramlat 2. vezeték megépítéséhez, azonban ez nem a mi dolgunk, a kialakult helyzethez kell alkalmazkodnunk. Demkó szerint a legtöbbet egyértelműen Ukrajna veszít ezen, ugyanis a gáztranszport jelentős bevétel az ország számára. Az ukránok szinte életbiztosításként tekintenek a gáztranszportra, amelyet erősen veszélybe sodort az Északi Áramlat 2 vezeték – s ebben nem csupán az oroszoknak, hanem a németeknek, a finneknek és a svédeknek is szerepük volt.

balról: Demkó Attila, Bendarzsevszkij Anton, Deák András

Deák András a magyar-orosz megállapodás kapcsán elmondta: a rendelkezésre álló információk alapján az mondható, hogy alapvetően egy előnyös szerződést sikerült kötni. A hosszú távú szerződések egyik lényege az, hogy ne az ellátást biztosító Gazprom jelenjen meg közvetlenül az európai magánfogyasztói piacon – ezzel befolyást szerezve. A hosszú távú szerződések biztonságot adnak a fogyasztói és politikai oldalról egyaránt. A hosszú távú szerződés egyfajta garancia az ellátás, illetve a stabilitás szempontjából is.

Demkó Attila a hosszútávú szerződés kapcsán elmondta. 10-12 évre előre senki nem láthatja a gáz árát, illetve szerepét, ezért is stratégiai lépés az energiabiztonság szavatolása érdekében a szerződés. Átalakulás figyelhető meg a teljes piacon, de ennek a hatásai még bizonytalanok, hasonlóan stabil energiaforrás még az a nukleáris energia – amit a földgázhoz hasonlóan egyre több ország, élen Németországgal, éppen kivezet. Éppen ezért Németország azért is kulcsország, mert az innovációs és ipari vezetője Európának, és ha magát gyengíti döntésekkel a német vezetés, az rossz Európának is.

Bendarzsevszkij Anton felvetésére a beszélgetésben hamar megjelentek a politikai és geopolitikai szempontok is, amelyet illetően az előadók egyetértettek, hogy a teljes kép meghatározó részei, ezek nélkül nem lehet energiapolitikáról beszélni.

Demkó Attila szerint az ukrán-magyar kapcsolatok 2014 óta egy lefelé tartó spirálban vannak. Ebben jelentős részben Ukrajna a felelős. Olyan diplomáciai és rendvédelmi lépések történtek, amelyek nem indokoltak és a jó viszonyt erősen próbára teszik. Demkó szerint egy meglehetősen türelmetlen ukrán nemzetépítés folyik – ez inkább negatív irányú, vagyis valakik ellen. De nem csak az oroszok ellen, hanem a magyarok ellen is. Sokak számára Ukrajnában Európa = nem Oroszország, ezért nem ritka, hogy a pro-Európa csoportokban ukrán nacionalistákat is találunk. Az ukránoknak van egy mély csalódottsága a NATO-tagság és az EU-tagság elmaradása miatt. A csalódottság érthető. A kérdés, hogy ez valaha reális esély volt-e Oroszországgal szemben – tette fel a kérdést Demkó, aki egyben emlékeztetett: Putyin orosz elnök egy németországi csúcson már évekkel korábban jelezte, hogy ezt nem fogjak engedni.

Az ukránok egyre erőteljesebben fogalmaznak meg a kritikákat a németekkel, amerikaiakkal szemben is, de a magyarokra könnyebb dühösnek lenniük a földrajzi közelség és történelmi okok miatt. És könnyebb kritikákat is megfogalmazni, mert eleve rossz a kapcsolat – így nincs valódi tétje az üzengetésnek. Gazdasági krízis és súlyos munkanélküliség tapasztalható Ukrajnában – mivel az ukrán kormány egyelőre nem tud ezzel szemben mit felmutatni, akkor legalább azt igyekszik mondani, hogy a magyarokkal szemben megvédik az érdekeiket – s így az egész történet politikai kommunikációs szempontból értelmezhető.

Deák András egyetértett abban, hogy a 2014-től drasztikusan romlottak az amúgy is évtizedek óta gyengülő kapcsolatok. Szerinte a magyar diplomácia megpróbált kitörni ebből a helyzetből, nehéz is ebből kijönni, mert ez az ukránoknak valahol jó – politikai szempontból. Érdemes további gesztusokat tenni a közeledés érdekében, de egyelőre el kell fogadni, hogy az ukránok úgy állítják be, Magyarország rossz szereplő.

A rendezvény végén az előadók egyetértettek abban, hogy nem várható, hogy évtizedek múlva nem kell majd az orosz gáz. „Kínának nagyon kell majd” – emelték ki –, ott a környezetszennyezést kérdését sem veszik olyan komolyan, mint itt, Európa pedig Kínával fog majd versengeni az orosz gázért.