Az alapítványról

A Lónyay-Hatvany-villa története



A Lónyay-Hatvany-villa története egészen a török korig vezethető vissza. Az épület helyén korábban egy sokszögletű véderőmű, az Aranybástya állt, majd Buda ostroma alatt az épület teljesen elpusztult. 1686 után falainak bizonyos részét beépítették az egykori Szent János kapuba.

A Lónyay-korszak: villa a romok helyén
A XIX. század második felében ismét új formát öltött az épület, Ybl Miklós tervei alapján Gróf nagylónyai és vásárosnaményi dr. Lónyay Menyhért (az Andrássy-kabinet pénzügyminisztere, későbbi miniszterelnök) megrendelésére készült el a villa a Budai Várban. Az építkezési munkálatok 1872-ben fejeződtek be. Ezt követően időszakosan élt itt többek között gróf Vetter von der Lille Fredinánd altábornagy özvegye, gróf wsetini Wachtler Jozefina úrhölgy és báró Baratta-Dragono Alajos, a Felvidéken található poltári tégla-és cserépgyár alapítója is.

A Hatvany-korszak: villából világhírű műkincstár
Báró Hatvany Ferenc (festőművész és műgyűjtő) 1915-ben megvásárolta a villát, azonban az elhúzódó átalakítások miatt csak az 1920-as évek elején költöztethette be világhírű, közel 800 műtárgyból álló – javarészt festményeket, szobrokat és bútorokat tartalmazó – műkincsgyűjteményét az épületbe.

1944 – a bombázás
Funkcióit tekintve is igen különböző szerepeket töltött be a villa, majd az épületet 1944-ben súlyos bombatalálat érte, amelynek következtében az eredeti formájában egyáltalán nem maradt meg. 1946-ban végül a magyar állam kezdeményezésére teljesen lebontották, helyén játszóteret emeltek.

forrás: Fortepan / Kramer István dr (Fortepan — #52095)

Ezredforduló – az újjáépítés kezdetei

A villa újjáépítése 2000-ben indult el, aminek elkőkészítésben nagy szerepet játszott Kerényi József építészmérnök. A megvalósításra a BORD Építész Stúdió tervei alapján került sor. A teljeskörű renoválás a külső és belső terek újjáépítését egyaránt magába foglalta: a külső korhű megjelenés mellett az enteriőrre is nagy hangsúly helyeződött.

Napjainkban – Mi történt az újjáépítés után?
A villa éveken keresztül bár pompásan, de látszólag elhagyatottan és gazdátlanul magasodott a Duna és Budapest látképe fölé, magában rejtve nagy és kalandos múltjának történetét. 2021 ősze óta a Batthyány Lajos Alapítvány tölti meg élettel az impozáns épületet.

Érdekességek

1937-es magyarországi látogatása során Thomas Mann is megfordult Hatvany Ferenc otthonában.
A 2000-es évek elején kezdődő építkezési munkálatok során széleskörű régészeti munkálatokat és ásatásokat végeztek a budavári telken, többek között ennek köszönhetően kerültek felszínre az egykori Aranybástya maradványai, valamint Árpád-kori és egyéb török-kori leletmaradványok is, amelyek egy részét – a Budapesti Történeti Múzeum felajánlásának köszönhetően – az eredeti helyszínen mutathatunk be, egy interaktív minitárlat keretében.

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
(Fortepan — #82101)

TÖRTÉNETE

  • Török-kor: Aranybástya
  • 1686 után: Szent János kapu
  • 19. század – a Lónyay-korszak: villa a romok helyére
  • 20. század eleje – a Hatvany-korszak: villából világhírű műkincstár
  • 1944 – a bombázás
  • Ezredforduló – az újjáépítés kezdetei
  • Napjainkban – villa a közfeladatok szolgálatában