Kitéphető-e Európa keresztény gyökérzete?
Az európai kultúra keresztény alapjait aláásó kihívások, és az erre adandó válaszok álltak, a Szent István Intézettel közösen tartott rendezvényünk középpontjában. A Magyar Hírlap cikkét szemlézzük.
A kereszténység gyökereit egyetlen politikai eszme nevében sem téphetik ki, ez ugyanúgy nem sikerült az utopisztikus francia forradalmároknak, ahogy a kommunizmus és a nácizmus nevében pusztítóknak sem – jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.
Soltész Miklós a Szent István Intézet és a Batthyány Lajos Alapítvány által szervezett „Kitéphető-e Európa keresztény gyökérzete?” című rendezvényt bevezető köszöntőjében úgy fogalmazott, fontosnak tartotta, hogy eljöjjön az eseményre és megköszönte a szervezők munkáját, egyben örömét fejezte ki a megjelent fiatalok nagy száma miatt.
Felidézte, hogy a kommunista egypártrendszer időszakában ezt a napot, március 21-ét, március 15-vel – valamint április 4-vel – összemosva az úgynevezett „forradalmi ifjúsági napok” keretében kellett megünnepelni Magyarországon, miközben annak a bizonyos Tanácsköztársaságnak a „dicsőséges 133 napja” egy nemzetrontó időszak volt, amelynek során a mások mellett Kun Béla és Szamuely Tibor nevével fémjelzett kommunista terror során egész közösségeket pusztítottak, irtóhadjáratot folytattak az egyházak ellen, valóban ki akarták tépni a keresztény gyökereket.Az államtitkár elmondta, hogy barátaival ők annak idején úgy tiltakoztak ez ellen, hogy a március 15-én kabátjuk hajtókájára kihelyezett kokárdát március 21-én a zsebükbe tették.
Soltész Miklós azt hangsúlyozta, hogy hiába pusztították a keresztényeket, a kereszténységet például a francia forradalom utópiája, a kommunizmus, vagy a nácizmus nevében, bár ezek az eszmék óriási bajt és rengeteg kárt okoztak, de összességében ezek a kísérletek is sikertelennek bizonyultak. A KDNP országgyűlési képviselője arról is beszélt, hogy ma Európában a „liberális diktatúra” például olyan módszerekkel akarja eltaposni az egyházakat, hogy erőteljes támadásokat indítanak olyan politikusokkal szemben, akik a Bibliából idéznek. A kereszténydemokrata politikus annak a meggyőződésének adott hangot, hogy céljukat ők sem fogják elérni, ez „nekik sem fog sikerülni”. Az államtitkár Húsvét közelgő ünnepével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy annak üzenetét a nem hívők, a hitet értelmezni nem tudók, nem érthetik megSoltész Miklós úgy fogalmazott, hogy a „legkeservesebb”, ám mégis a „legnagyszerűbb” ünnepre készülnek a keresztények, hiszen Jézus kereszthalála után lehetett azt hinni, hogy véget ért egy 33 évig tartó csodálatos élet, de nem ez történt, hiszen ezután jött a „feltámadás csodája”.
Az ebben való hit a keresztényeknek olyan biztonságot és erőt ad, hogy annak gyökereit egyetlen politikai akarat sem képes kitépni – emelte ki. A kereszténység gyökere mindig megmarad, és ezen fognak felnőni a következő nemzedékek – hangoztatta az államtitkár, aki egyben mindenkinek áldott és csendes nagyhetet, majd szép ünnepet kívánt.
Soltész Miklós beszéde után egy pódiumbeszélgetés következett a témában, amelyen részt vett többek között: Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, Hegedűs Zoltán történész, a Kommentár szerkesztője, Nádor Zsombor, a Szent István Intézet vezető kutatója. A beszélgetés moderátora Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója.
(Magyar Hírlap)