Világkiállító Magyarok – 170 év magyar világkiállítási sikerei

Az elmúlt 170 év magyar világkiállítási sikereiről tartott előadást Gál Vilmos történész, muzeológus, BLA|kult programsorozatunk tegnapi eseményén.

Magyarország már az első, 1851-ben megrendezett londoni világkiállításon is megmérette magát, mint ahogy az azóta eltelt bő 170 esztendő világkiállításainak többségén is sikert sikerre halmoztak kiállítóink. A magyarok több ízben nemzetközi visszhangot kiváltó, építészetileg előremutató pavilonjai, ipar- és képzőművészeti alkotásai, ipari és mezőgazdasági termékei rendkívüli sikereket értek el, csakúgy, mint a hazai tudomány eredményei. Nemzeti nagyjaink halmozták a kitüntetéseket, nagydíjakat. Ebben az előadásban a legsikeresebb, legérdekesebb kiállítóinkat mutatjuk be, és remélhetőleg elhangzik néhány olyan izgalmas, különleges információ, amely nem annyira közkeletű. A Herendi és a Zsolnay porcelánok, Munkácsy és Szinyei Merse expó-sikereiről biztosan többen hallottak már, arról talán kevesebben tudnak, hogy Jedlik Ányos mikor, s mely találmányait mutatta be a világkiállításokon, milyen eszközéért nyert aranyérmet Eötvös Loránd, vagy éppen mivel okozott botrányt Szinyei Merse és Zichy Mihály.

Az előadó érdekességként elmondta, hogy Herendi porcelán már az első világkiállításon is volt, amelyből Viktória brit királynő is vett egy készletet, melyet azóta a szélesebb közönség számára „Viktória-mintás” készletként értékesítenek, és népszerűsége a különböző korok változó stílusai ellenére is töretlen. Gál Vilmos kiemelte, hogy a szabadalmi hivatalok ugyancsak a világkiállítások hatására jöttek létre.