Hatvany Ferencre emlékeztünk

A magyarországi holokauszt 80. évfordulóján székhelyünk egyik névadójára, báró Hatvany Ferencre emlékeztünk, Molnos Péter művészettörténész előadása keretében. A műgyűjtőként és festőművészként egyaránt maradandó értéket alkotó Hatvany, a vészkorszak idején jó barátja, Czóbel Béla festőművész szentendrei otthonában lelt menedékre.

Alapítványunk kiemelt feladatának tekinti, hogy méltó emléket állítson Hatvany Ferencnek, székhelyünk, az újjáépült Lónyay-Hatvany-villa egykori tulajdonosának. A két világháború közötti időszak nemzetközi szinten is ismert és elismert műgyűjtőjeként, Hatvany Ferenc páratlan értékű festménykollekciót hozott létre. A képzőművészet olyan mestereinek művei lógtak egykor az épület falain, mint Renoir, Manet, Courbet, Cezanne vagy éppen Gaugain. Gyűjtőszenvedélye mellett Hatvany saját maga is festett. Az egyik legkulturáltabb, legfranciásabb ízlésű magyar festő volt. Alkotásai ugyanazokról az eszményekről vallanak, mint amelyeket műtárgygyűjteményének jellegzetes attitűdje is kifejez. Művészi karrierje kezdetén, a századfordulón, a híres párizsi Julian Akadémián tanult, ahol életre szóló barátságot kötött Czóbel Bélával, aki évtizedekkel később, a holokauszt idején Szentendrén bújtatta Hatvanyt.

A Hatvany család sorsa, az egymást követő generációk „munkamegosztása” szinte tipikusnak nevezhető a zsidó származású magyar polgárság 19. és 20. századi történetében. A család terménykereskedelemmel megalapozott, malom- és cukoripari érdekeltségekre támaszkodó vagyona a századforduló éveiben már a legnagyobbak közé tartozott Magyarországon. Többek között számos cukor- és papírgyár, malom és sörfőzde tartozott az üzlet zászlóshajójának számító Deutsch Ig. és fia cég érdekeltségi körébe. A családi vállalatot a 30-as évek második felétől Hatvany Ferenc sógora, Hirsch Albert vezette. Ő és felesége, Hatvany Ferenc húga, Irén, egyaránt az auschwitzi haláltábor áldozatai. A testvére és sógora mellett a vészkorszak idején fiát, Sándort is elveszítő Hatvany Ferenc a második világháború után elhagyta az országot, Svájcban halt meg 1958-ban.

Molnos Péter az előadása során számos korabeli képpel illusztrálva mutatta be, hogy miként nézett ki a Lónyay-Hatvany-villa a múlt század elején. Az előadást követően az egybegyűlteknek lehetősége nyílt megtekinteni Hatvany Ferenc festményeit az épület Galéria termében. Az állandó kiállítás a Kieselbach Galériával való együttműködésünk keretében jött létre.