Európai nézőpontok – konferencia Európa jövőjéről
Európa és a kontinensünk fundamentumaként szolgáló kereszténység jövőjéről tartottunk közös konferenciát a Szent István Intézettel, a közelgő európai parlamenti választások kapcsán. Az Origo cikkét szemlézzük.
Hollik István, országgyűlési képviselő (KDNP) a konferenciát megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy a választási kampány finisében teljesen világosan látható az a rövid távú cél, hogy a háborút mielőbb le kell zárni.
Hidvéghi Balázs a Szent István Intézet és a Batthyány Lajos Alapítvány által szervezett „Európai nézőpontok” című konferencián tartott előadásában többek között annak fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy a kampány finisében világosan és egyértelműen kell fogalmazni a választók felé. Felidézte, hogy pártja folyamatosan éles vitában van a brüsszeli vezetéssel, túlnyomórészt értékrendi, családjogi kérdésekben, a migráció, valamint a háború megítélésében.
„Őrizzük meg rebellis mivoltunkat, és ne hagyjuk magunkat” – fogalmazott.
A kormánypárti politikus a legfontosabb törésvonalként említette azt, hogy az unió a nemzetek Európájaként, vagy föderális, központosított rendszerben működjön a jövőben, hozzáfűzve, hogy az emberek mindennapi életét érintő döntések meghozatala tagállami szinten kell, hogy történjen.
Az EP-képviselő többek között arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az unió bajba kerül, akkor sok esetben hoz rossz döntéseket, ezek között említette a szerinte elhibázott szankciós politikát, illetve azt, hogy a háború kapcsán egyre veszélyesebb kijelentéseket lehet hallani. Felidézte, hogy a második világháborút követően a mai unió elődje éppen a történelmi megbékélés jegyében jött létre, ma pedig az eredeti alapvető célkitűzéseket közül „épp a békét hagyják e”.
Hidvéghi Balázs azt szorgalmazta, hogy az EP-voksolás után európai érdekekért dolgozó Európai Bizottság jöjjön létre, amely elfogadja az európai nemzetek sokszínűségét és visszatér a józanság talajára. Minden egyes nap, amit háborúban töltünk el, kockázatot jelent az EU és Magyarország számára, ezért „a háborús héjává változott brüsszeli elitet el kell zavarni” – hangoztatta.
Krúdy Tamás, a Szent István Intézet vezető kutatója reprezentatív kutatásukat ismertetve többek között elmondta, hogy az általuk megkérdezettek mintegy 83 százaléka szerint válságban van az EU, miközben túlnyomó többségük úgy gondolja, hogy maga az unió egyébként jó dolog. Annak okaként, hogy az európai családok miért nem vállalnak több gyermeket, a válaszadók több mint egyharmada a veszélyeket, a biztonság hiányát jelölte meg. Bernek Ágnes geopolitikai szakértő előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy a formálódó több pólusú világban milyen helye, szerepe lesz, lehet Európának, az EU-nak, illetve az egész nyugati világnak. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz gazdaság a számos uniós szankció ellenére növekszik, Kína pedig előrejelzések szerint 2027-ben már mintegy 20 százalékkal veszi ki a részét a világ gazdaságából.
Nádor Zsombor, a Szent István Intézet vezető kutatója a kereszténységet az európai identitás legfontosabb alkotóelemének nevezte, és azon alapvetés elfogadását szorgalmazta, hogy „a méltóság keresztény, biblikus eredetű”. Keresztény hagyományok nélkül nem lehet az emberi értékeket felmutatni, és kötelességünk megtenni azt, ami az erőnk alapján rendelkezésünkre áll – hangoztatta.
(Origo)