Art deco építészet Budapesten
Az 1920-30-as évek az art deco művészet nagy korszaka. Az art deco a divat művészete, és egyben a művészet divatja is. Az első olyan globális stílus, ami egyszerre hat a filmre, színházra, zenére, építészetre, képzőművészetre és az iparművészetre is. Építészeti tekintetben talán a legnagyobb fogalmi zűrzavart az art deco és modernizmus elkülönítése okozza, hiszen a kettő szinte egymás mellett létezett a két világháború között hazánkban. Magyaróvári Fanni Izabella a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ művészettörténész-muzeológusától megtudhattuk, mitől lesz egy épület art deco, és hogy kik tervezték a csillogó üzletportálokat, a színes kávézókat és díszes bérházakat, amelyekben a metropolisszá vált Budapest polgárai éltek és szórakoztak.
„Nagy adag józanságban egy kávéskanálnyi romantika feloldva” – Nádai Pál idézete a Ház-napfény-kert című művéből származik utalva arra, hogy az építőművészek a legrandiózusabb épületekbe belecsempészik a játékosságot. Az előadó szerint a „nagy adag józanság” a modernizmus, amely 1920-30-as évek Magyarországán megjelent az art deco irányzatban. Már az első világháború előtt is létezett art deco iparművészet, de népszerűsége az 1925-ös párizsi világkiállítással kezdődött el. Az art deco építészetet nem lehet egzakt módon körül határolni. Inkább jelenség, amely több stílust ötvöz, így sajátos karaktert biztosít az épületnek.
Magyaróvári Fanni Izabella számos alapmotívumát sorolta fel az art deco építészetnek, amelyről fel lehet ismerni egy-egy műalkotást. Az archaizálás, illetve keleti vonalmotívumok egyik ékes példája Lajta Béla Parisiana Mulatója, amely Budapest VI. kerületében, a Paulay Ede utcában található. Népies motívumok is jellemzők az irányzatra, mint Münnich Aladár Árpád-udvara a budai Eszék utcában. Az Árpád-udvar erkélyeinek letisztult formavilágában olyan domborművek jelennek meg, ahol nyilazó lovasok láthatók. A cikk-cakk és áramvonal is az art deco stílusra utal, erre példa az Árkay Bertalan által tervezett lakóház Budapest XI. kerületében, a Diószegi úton.
Az art deco hívószavai közé tartozik a reklám, amely a plakátművészetben, az üzletportálokban, reklámfelirataikban, belsőépítészetükben kezd modernizálni. A korszak építészeti példái: a Kende Ferenc tervezte Stühmer Frigyes Rt. Kakaó-, csokoládé- és cukorkaárugyár üzemháza és fióküzlete (1928-29), vagy a Stühmer-üzlet a Kecskeméti utcában (1934). Györgyi Dénes, a magyar építőművészet egyik legkiválóbb alakja szintén az art deco időszakában alkotott. Tervei alapján épült fel több világkiállításon a magyar nemzeti pavilon: 1929-ben Barcelonában, 1935-ben Brüsszelben, 1937-ben Párizsban. Népies stílusa ötvöződött a modernizmussal, így az art deco művészeti irányba illeszkedett.