Pozitív magyarságkép elemek keletkezése a kora újkorban

„Ha napnézéstől elveszted a látást, magad okold ne a nagy sugárzást.” A népi bölcsességek minden igazsága benne rejlik ebben a mondatban. Ahogy mindenképpen értelemzésre is szorul, ha a magyarokról, vagy éppen Magyarországról kialakult képet jellemezni, értelmezni akarjuk, vagy éppen változtatni rajta. A folyamat – a kialakulás, illetve a változtatni tudás – mindenképpen hosszú, még a XXI. században is, amikor az információs technológiák birtokosai inkvizítor egyeduralommal bírónak érezhetik magukat. A korai újkorban ez a folyamat sokkal hosszabb volt, a véleményt formálók szúk közösségének a véleménye csak nagyon lassan ért el a társadalom jelentősebb számú csoportjaihoz. Írhatott egy népszerű, nemzetközi hírű tudós gyalázkodó füzetet Szapolyai János királyról, minthogy ő a kereszténység elárulója – elfogadta a koronát a Nagy Szulejmántól –, sokan nem olvasták. Ahogy ennek cáfolatát sem olvasták volna, ha valaki hajlandó lett volna kiadni.

A „népek tablója” nem éppen hízelgő képet festett a magyarokról a XVII. században. Ugyanakkor Hunyadi Mátyás XV. századi udvarának kulturális színvonala, a Corvinus könyvtára a király halálától kezdődően bekerült a magyarokkal kapcsolatos vélemények sorába, nem véletlenül akarta a bécsi udvar ezt a maga javára fordítani, a közös Habsburg Birodalmi kultusz egyik elemévé tenni. Hasonlóképpen a minőség, a kiválóság és a magyarok összekapcsolása volt a tokaji borral kapcsolatos minden hír Európában.

🔹Monok István előadás ennek a két nemzetkép alakító tényezőnek a históriáját helyezi a középpontba.

Az előadást a Grand Tokaj Borászat borkóstolóval egybekötött bemutatkozója követi. A termőterületeket és a borokat 🔹Áts Károly főborász ismerteti.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A rendezvényről kép- és videófelvétel készül.

BEJUTÁS A PIROS X-SZEL JELZETT BEJÁRATON