Erős bástya a nemzeti oldalon
A Batthyány Lajos Alapítvány három évtizeddel ezelőtti megalakulása apropóján beszélgettünk Tar Pállal, Magyarország korábbi washingtoni és szentszéki nagykövetével, aki már az Alapítvány létrehozásában is részt vett, és talán az egyik legnehezebb időszakban töltötte be az elnöki tisztséget.
A rendszerváltás hajnalán, 1990 őszén, egy franciaországi látogatás során született meg az ötlet, hogy a magyar demokrácia és a jobbközép értékrend megszilárdítása érdekében szükség lenne egy szervezetre, amely az ifjúság és a politika iránt érdeklődök számára platformként szolgálhat. A magyarságát és a nemzeti oldalhoz fűződő kapcsolatait az 1956-os forradalom utáni emigrációban is szilárdan őrző pénzügyi szakértő, Tar Pál autóban ült fiatalkori barátjával, Antall József miniszterelnökkel, amikor az francia kollégájához, Michel Rocard-hoz tartott. E rövid utazás során vetette fel a kormányfő az Alapítvány létrehozásának tervét, s a szervezetet végül a mártírhalált halt első magyar miniszterelnökről, Antall József egyik személyes példaképéről, Batthyány Lajosról neveztek el – meséli Tar Pál. Hozzáteszi: azért is nagy szükség volt már a kezdetektől a jobboldali közélet támogatását célul tűző Batthyány Lajos Alapítványra, mert tulajdonképpen igazi, működő demokrácia nemigen létezett Magyarországon korábban – egy-két rövid időszaktól eltekintve –, és a rendszerváltásig hosszú idő telt el diktatúrában.
A Batthyány Lajos Alapítványt 1991-es megalakulásától 1994-ig Joó Rudolf, Magyarországnak az ENSZ genfi központjába akkreditált későbbi nagykövete vezette. Az 1994-es választás aztán merőben új helyzetet teremtett a jobboldalon. Az azokban az időkben tapasztalható politikai klímára mégis jó szívvel emlékezik vissza Tar Pál, aki ekkor vette át az Alapítvány vezetését. Hangsúlyozza, hogy a helyenkénti ellenszélben is sikerült élénk közéleti és intellektuális erőteret kialakítaniuk a Batthyány Lajos Alapítvány körül. Számos, neves előadókat felvonultató szakmai programra és heves vitákat generáló, de az együttműködést előmozdító kerekasztal-beszélgetésre került sor ebben az időszakban. Ez a szellemi közeg ágyazott meg az akkoriban igencsak fragmentált magyar jobboldal későbbi egységesülésének. Az építkezésnek köszönhetően a nemzeti oldal szellemi hátországa is megerősödött. A Batthyány Lajos Alapítvány az 1998-as választás során történelmi szerepet játszott, amikor nyilvános vitát rendezett Horn Gyula hivatalban lévő miniszterelnök és kihívója, Orbán Viktor között – emlékeztet Tar Pál. A vitát magabiztosan nyerte a Fidesz elnöke, és számos politikatudós értékelése szerint ez nagyban hozzájárult a párt győzelméhez az országgyűlési választáson.
A rendszerváltást követő évekre visszaemlékezve Tar Pál elmondja: akkoriban sokan atlantistaként aposztrofálták őket, és ők hittek is abban, hogy Magyarország értékes és egyenrangú tagja lehet a nyugati szövetségi rendszernek. Megállapítása szerint az utóbbi húsz-harminc évben a nyugati és közép-európai társadalmak fejlődési irányaiban megfigyelhetők voltak egyes különbségek, így jelenleg bizonyos törésvonalak figyelhetők meg az Európai Unió nyugati és keleti fele között. Biztatásul azért hozzáfűzi: volt ennél rosszabb is, utalva ezzel arra, hogy ő élete során átélte a második világháborút, Budapest ostromát, a kommunista diktatúra általi kitelepítést és az ezzel járó társadalmi megbélyegzést, valamint az 1956-os forradalmat is.