BLA|kult – Így láttuk az ElkXrtukat
A Batthyány Lajos Alapítvány a PROKON Politikatudományi Szakkollégiummal és a PROKON Ifjúsági szervezettel közösen rendezett filmelemző estet, „Így láttuk az ElkXrtukat” címmel. Az esemény vendégei Császár Attila riporter, műsorvezető, Lánczi Tamás, a PROKON Politikatudományi Szakkollégium igazgatója és Pesty László filmrendező és producer voltak. Az eseményt Ádám Rebeka Nóra, a PROKON tagja és a Mandiner újságírója moderálta.
Az esemény első részében a meghívott vendégek Kálomista Gábor új filmjét elemezték. Pesty László elmondta, hogy a jobboldal igenis tud önreflexiót gyakorolni, s hozzátette: a tévészékház ostrománál jelenlevőkkel a jelenlegi jobboldal nem tud azonosulni. Szerinte az ElkXrtuk megalkotása nehéz volt, hisz olyan ösvényt jártak be a rendezők, amit előtte Magyarországon még senki nem taposott ki. Ma a politikai kriminek nincs hagyománya Magyarországon. Kálomista és munkatársai kísérletét azonban siker koronázta. Pesty László szerint egy igazi nagy filmet láthatott a közönség, ami fontos üzenetet és tanulságokat is tartalmazott. Az alkotással kapcsolatban felesleges szakmai „cicózásba” merülni mert a film egyszerűen jó. Pont. A rendező úgy látja, hogy a film bemutatásának időzítése nagyon profi munkára vall, s hogy biztosan tudatos lépés volt ez.
Császár Attila szerint az események kapcsán továbbra is nagyon sok a tisztázatlan kérdés, például hogy Brüsszel miért nem lépett fel a Gyurcsány-kormány ellen a költségvetési statisztikák hamisítása miatt. A riporter szerint is remek filmet alkotott Kálomista Gábor a látványvilágtól kezdve az archív felvételek filmbe illesztéséig. Császár szerint a film sikere miatt a baloldal megpróbálja majd elhallgattatni az alkotást.
Lánczi Tamás szerint a filmben a fikció hihetően keveredik a tényekkel, s mindenki átélheti, megélheti a 2006-os történéseket hisz a magánember perspektíváját is bemutatásra kerül. Lánczinak csupán egy hiányérzete volt az alkotás kapcsán: az idő szűkössége miatt a rendezők szerinte nem tudták bemutatni, hogy hogyan próbálta meg még 2006 után is makacsul megtartani a hatalmat az akkori miniszterelnök. Lánczi Tamás szerint a film csupán azért vált ki nagy vitákat, mert az alkotás rátapintott az igazságra és mindenféle körítés nélkül mutatja be a 2006-ban hatalmon levő elit valódi természetét és mivoltát. Ez az elit azonban nem csak a politikusokat takarja hanem az akkori liberális, baloldali közvélemény-kutatókat, újságírókat is, akik ma már próbálják mosni a kezüket.
A beszélgetés második részében a résztvevők a 2006-os eseményeket elemezték. Lánczi Tamás visszaemlékezik, hogy miután végig hallgatta az őszödi beszédet biztos volt benne, hogy emiatt utcára vonulnak majd az emberek, s ő maga is így tett. Szerinte ekkor törtek felszínre a ’89/90-ben lefojtott érzések is.
Császár Attila szerint egy övön aluli ütés volt a beszéd a magyar társadalomnak a politika felől. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy regnáló miniszterelnök obszcén szavakkal illesse a saját országát. Gyurcsány Ferenc szerinte a sajátjainak is üzent a beszéddel. Császár szerint furcsa, hogy ugyan a miniszterelnöknek minden eszköze meg lett volna, hogy megtalálja a kiszivárogtatót, ezt mégsem tette meg. Úgy látja, hogy a miniszterelnök számított zavargásokra, tüntetésekre. Emiatt az sem véletlen volt, hogy a Baranya-megyéből felvezényelt rendőri erőknek nem volt megfelelő felszerelésük, s hogy az alig fél utcára tartózkodó állig felfegyverzett társaik nem segítettek nekik.
Pesty László szerint Demszky Gábor, akkori SZDSZ-es főpolgármesterről is kell beszélni az események kapcsán, hisz a városvezető korábban a demokratikus ellenzék tagja volt, s ő maga is súlyos rendőri atrocitásokat szenvedett el a ’80-as években. Ennek fényében a 2006-os asszisztálását tragikusnak tartja a rendező. Itt kisebb vita alakult ki a felek közt, mert Lánczi András megjegyezte, hogy Demszkynek közel 12 évig nem tűnt fel, hogy a kommunisták szekerét tolja. Császár szintén nem értett egyet Pesty Lászlóval, mert szerinte egyértelmű volt, hogy az SZDSZ egy liberális-bolsevik brigád volt. Szerinte az az oldal soha nem mondott igazat, példaként említve Márky-Zay Péter legutóbbi migrációval kapcsolatos kommentjeit. Szerinte sokat mondó, hogy a baloldal miniszterelnök jelöltjének eseményein mindig ott vannak ma is a volt SZDSZ-es emberek. Pesty László kijavította magát, s elmondta hogy 1994 után az SZDSZ elárulta az addigi antikommunista mivoltját, ami miatt gyűlöli a pártot.
Az elszámoltatással kapcsolatban Császár elmondta, hogy mivel Magyarországon függetlenek egymástól a hatalmi ágak, emiatt a jobboldali kormányok nem tudtak beleszólni a bíróságok döntéseibe. Lánczi szerint ez a probléma igen bonyolult. Szerinte nyilvánvalóan fals ítéleteket hoztak az akkori bíróságok, s pont emiatt nem is lehetett azt várni, hogy elszámoltatják a bűnösöket.
Pesty László véleménye alapján a jobboldal, köztük a jelenlegi magyar miniszterelnök csupán emberi jogi perspektívából közelítette meg az ’56-os és a 2006-os eseményeket, s ezután nem érti, hogy mi ezzel a bajuk a liberálisoknak. Lánczi szerint a Gyurcsány-kormány csinált 2006-ból 1956-ot. Voltak természetesen különbségek szerinte, de a brutalitás majdnem ugyanolyan volt.
A közönség kérdéseire reagálva Császár elmondta, hogy Gyurcsány nagyon egyszerűen megoldhatta volna a problémákat 2006-ban, mégpedig azzal, hogy felmegy a Sándor-palotába és beadja a lemondását. Egy demokráciában ez lett volna a normális. Pont emiatt vicces, hogy eközben pedig a baloldal beszél folyamatosan demokrácia deficitről. Pesty szerint érdemes megnézni a külföldi példákat a politikai krimik kapcsán, hisz szerinte mindig azok húzták le legjobban ezeket a filmeket, azok minősítették propagandának az alkotásokat akikről igazából szóltak azok.