BLA|arena – Európa a demográfiai és migrációs válságok korát éli

Európa egyik legfőbb jelenkori megoldandó problémája a migráció és a demográfiai csökkenés. A két folyamat szorosan összefügg, de különböző politikai értékek és érdekek húzódnak meg az érintett kérdésekben az Európai Unióban. A Batthyány Lajos Alapítvány, a PROKON Ifjúsági Szervezet és Politikatudományi Szakkollégium szervezésében a BLA|arena programsorozat keretében rendezték meg az „Európa demográfiai válsága” című eseményt.

Prof. Dr. Dezső Tamás, a Batthyány Lajos Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Migrációkutató Intézet igazgatója a muszlim világ túlnépesedéséről és Európa geopolitikai jövőjéről adott elő az esemény első felében. Elmondta, hogy az arab tavasz és az abból kifejlődő polgárháborúk okozták a 2015-ben berobbanó migrációs válságot. Tehát a migráció egy tünet, nem maga a „betegség”, viszont az EU-nak a tünet kezelésérére máig sem sikerült átfogó és hatékony választ adnia. Szerinte tévút, hogy a nyugat-európai államok a közel-keleti országok társadalmi elitjét elszívja, és így tovább görgeti azokat a működésképtelenség felé, ráadásul az értelmiség elvándorlásával nem marad olyan társadalmi csoport, amely fékezné az iszlamista fundamentalisták terjeszkedését.

Dezső Tamás kutatásai alapján összehasonlította a bevándorlókat kibocsátó országok népességszámát, annak növekedését 1955 és 2018 között. A statisztikai előrejelzések alapján a muszlim világ népességszáma 1,282 milliárd fő lesz 2050-re, tehát a következő 28 évben 403 millióval emelkedik lélekszámuk, ez közel az Európai Unió nagyságának megfelelő növekedés.  A társadalom átlagéletkora is hihetetlenül fiatal az iszlám vallású országokban.

Samuel P. Huntington, amerikai politikatudós gondolatával élve, ha a fiatal férfi népesség aránya eléri a 20%-os szintet a társadalmon belül, az erőszakos forradalmak és konfliktusok elkerülhetetlenek. Rámutatott, hogy jelenleg számos térségben különböző indíttatású háborús konfliktusok zajlanak, tehát az amerikai politikatudós kijelentése helytállónak tűnik.

A migrációs nyomás továbbra is Európára fog hárulni. Szinte elképzelhetetlen a jelenlegi európai állapotok közepette, hogy a nyugati országok hatékonyan integrálnák ezt a hatalmas embertömeget. Az integrációs nehézségek legfőbb oka az, hogy teljesen más vallási és kulturális közegből érkező bevándorlók nem képesek és nem is hajlandóak az európai „dekadens” életformát elsajátítani. Az előadó két komoly veszélyre hívta fel a figyelmet a migránsokat kibocsátó országok tekintetében: az egyik a világgazdasági struktúrájának átalakulása, másik pedig az édesvízkészlet hiánya.

A rendezvény második része kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott tovább. A beszélgetés moderátora Dósa Hanna Zoé volt, aki a résztvevőktől azt kérte, értékeljék, milyen álláspontok rajzolódnak ki az EU-ban a migrációs politikával kapcsolatban.

Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet operatív igazgatója úgy gondolja, hogy szuverenista és föderalista harc zajlik az unióban, a két oldal más megközelítésben áll a kérdéshez.  Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra tért ki, hogy egyáltalán nem tudtak közeledni az uniós álláspontok, és sürgető hosszútávú tervre van szükség a kontinens jövőjének biztosításáért. Molnár Balázs, a KINCS stratégiai és koordinációs elnökhelyettese szerint ezt a konfliktust a jelenlegi politikailag és gazdaságilag is gyengülő EU- val óriási kihívás orvosolni.

A balkáni migrációs útvonalon évente érkezik 100-200 ezer ember Európába, ez még fenntartható szint, viszont a jövőben egyre több régióból és országból fognak menekültek érkezni, így a nyomás jelentősen emelkedni fog.

Európában a demográfiai válságot az alacsony reprodukciós ráta és az ebből következő elöregedő társadalom jelenti. Molnár Balázs elmondta, hogy jelenleg az EU-ban mindegyik tagállamában kevesebb gyermek születik, mint amennyi állampolgár elhalálozik. A másik problémát az okozza, hogy a nyugat-európai, illetve számos északi országban a nem európai bevándorló hátterű szülők gyermekeinek száma növekvő tendenciát mutat.

Ördögh Tibor rámutatott, hogy Magyarország felismerte a csökkenő népesség hosszútávú és a financiális okokból történő kivándorlási folyamat negatív hatásait. Erre válaszul a családpolitikai intézkedésekkel ösztönzik a fiatalok gyermekvállalási terveit. A beszélgetőpartnerek megfelelő iránynak tartják, hogy a külhoni magyar családok is igényelhetnek a családtámogatásokat a Köldökzsinór Programon keresztül.

Európa jövőjét minél inkább a gyermekvállalás fontosságának a hangsúlyozása és annak ösztönzése jelentené. A jelenlegi statisztikai mutatók szerint Franciaországban és Németországban 2050-re a muszlim vallású állampolgárok száma szinte eléri a lakosságon belül a 20%-ot.