Séta a Lónyay-Hatvany-villában
Havi rendszerességgel indult tárlatvezetéssel egybekötött séta a Batthyány Lajos Alapítvány székhelyéül szolgáló Lónyay-Hatvany-villában, melynek keretében az újjáépítésről, az újonnan létrejött terekről és az épület egykori tulajdonosairól kaphatnak átfogó képet az érdeklődők.
A Lónyay-Hatvany-villa története egészen a török korig vezethető vissza. Az épület helyén korábban egy sokszögletű véderőmű, az Aranybástya állt, majd Buda ostroma alatt az épület teljesen elpusztult. 1686 után falainak bizonyos részét beépítették az egykori Szent János kapuba. A XIX. század második felében ismét új formát öltött az épület, Ybl Miklós (magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere) tervei alapján gróf nagylónyai és vásárosnaményi dr. Lónyay Menyhért (az Andrássy-kabinet pénzügyminisztere, későbbi miniszterelnök) megrendelésére készült el a villa a Budai Várban. Az építkezési munkálatok 1872-ben fejeződtek be. Báró Hatvany Ferenc (festőművész és műgyűjtő) 1915-ben megvásárolta a villát, azonban az elhúzódó átalakítások miatt csak az 1920-as évek elején költöztethette be világhírű, közel 800 műtárgyból álló – javarészt festményeket, szobrokat és bútorokat tartalmazó – műkincsgyűjteményét az épületbe. Az elmúlt évtizedekben nem mindennapi átalakuláson átesett épület esetében sem felújításról, sem átépítésről nem beszélhetünk, hiszen az egykori villaépület súlyos bombatalálatot kapott a II. világháborúban, majd megmaradt romjait a háború után teljesen elbontották. A villa éveken keresztül bár pompásan, de látszólag elhagyatottan és gazdátlanul magasodott a Duna és Budapest látképe fölé, magában rejtve nagy és kalandos múltjának történetét. 2021 ősze óta a Batthyány Lajos Alapítvány tölti meg élettel az újjászületett impozáns épületet.
Ybl Miklós klasszikus itáliai reneszánsz villaépületet tervezett meg. Az építész hármas támfalrendszer kialakítását álmodta meg, amelyet megvalósítottak a villa környékén, hogy megakadályozzák a föld megindulását. A 2000-es években indult el a villa újjáépítése, amelynek előkészítésében nagy szerepet játszott Kerényi József építészmérnök. A megvalósításra a BORD Építész Stúdió tervei alapján került sor. A kivitelező stúdió szerint az épület bonyolult funkcionális és szerkezeti követelményeire, valamint a megrendelői igényekre innovatív építészeti megoldásokkal válaszoltak. A villa mészkő burkolatot kapott, amely tökéletesen idézi az egykori felépítését. Az építészeti koncepció klasszicista homlokzatot álmodott meg, amely a múlt öröksége. A város látképe irányában az épület kőburkolatát hordozó szerkezet 48 db elektronikusan vezérelt 55 cm széles, 8 cm vastag vasbeton panel, melyek egyetlen gombnyomásra elfordulva felnyitják a homlokzatot. A terepszint alatti területek egyik meghatározó hangulati eleme a mintegy 29m hosszú, 8m magas, vastagságában felfelé keskenyedő, támpillérekkel megerősített „Ybl-támfal”. A 2000-es évek elején kezdődő építkezési munkálatok során széleskörű régészeti munkálatokat és ásatásokat végeztek a budavári telken, viszont ennek hatására a támfal szerepét vesztette. A villának a pénzbeli és eszmei értékét a leginkább a városra nyíló panoráma adja, amely gyönyörködteti az itt dolgozókat és az idelátogató vendégeket.
A villa földszinti részében az Aranybástya étterem-kávéház található, amely impozáns belső terével és pompás teraszával kápráztatja el a vendégeit. A földszinten találhatók a Batthyány Lajos Alapítvány rendezvénytermei báró Hatvany Ferenc festményeivel, melyek közel nyolc évtized után hazatérhettek eredeti helyükre. Hatvany Ferenc életét a festészetnek és a műgyűjtésnek szentelte. Franciás kultúrájú ízlése, különösen kora stílusirányzata, az impresszionizmus hagyott nyomot festményein. A színház-rendezvényteremben megtalálhatók a védmű középkori maradványai, ahol hétről hétre különböző témájú, izgalmas rendezvényeket látogathat az érdeklődő közönség.