Könyvbemutató: Bonntól Berlinig

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő új könyvében a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjainak, államfőinek és külügyminisztereinek politikai pályáját tekinti át 1949-től 2022-ig. A Batthyány Lajos Alapítvány rendezésében zajló könyvbemutatón a szerző Prőhle Gergellyel, Magyarország korábbi berlini nagykövetével beszélgetett.

A beszélgetést Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője moderálta, és bevezetésében az Amerikai Egyesült Államok Németországra gyakorolt hatását vetette fel. Prőhle Gergely rávilágított, hogy az amerikaiak az első világháború után azt a következtetést vonták le, hogy nem szükséges jelenlétük Európában ahhoz, hogy a béke fennmaradjon, és ebben tévedtek. A második világháború után már az amerikai vezetés eldöntötte, hogy titkosszolgálati és gazdasági befolyásukat kiterjesztik az öreg kontinensre, hogy szavatolják a békét.

Nógrádi György elmondta, hogy jelenleg Németország politikai és gazdasági vezető hatalma Európának. Az 1990-es német egység az, amely az országot újra kontinentális vezető hatalommá tette. A biztonságpolitikai szakértő kiemelte, hogy Helmut Kohl (1982-1998), volt kancellár nélkül nem jöhetett volna létre a német újraegyesítés. Arra is rámutattak a beszélgetőpartnerek, hogy Németországban a nyugati és keleti területek között továbbra is fennáll a gazdasági és társadalmi különbség. A volt NDK-ban elhelyezkedő keleti tartományok és városok rendkívül elmaradottak a nyugatnémet régiókhoz képest. Abban egyetértettek, hogy Németország továbbra is nagy innovációs tőkével rendelkezik amellett, hogy jelenleg számos megkérdőjelezhető döntés születik. Magyarország is abban érdekelt, hogy Németország továbbra is stabil és erős politikai, valamint gazdasági háttérrel rendelkezzen.

A német médiaviszonyokra kitérve megállapították, hogy a médiát átszövi egyfajta ideológiai vezéreltség. Prőhle Gergely onnan eredezteti ezt a folyamatot, hogy a második világháború után a szövetségesek a német közszolgálati médiába felügyelőket delegáltak. Módszeres és mélyreható átnevelés történt, amelynek fő irányelve, hogy semmilyen szinten ne jelenjen meg diszkriminatív, vagy rasszista tartalom. Nógrádi hozzáfűzte, hogy három kérdéskörben nem tájékoztat korrekt módon a német média: a bevándorlás ügyében, Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban, illetve az orosz-ukrán háborúról. A volt nagykövet hangsúlyozta, hogy a német-magyar kapcsolatok sokkal harmonikusabbak, mint ahogyan a német sajtó kommunikálja.

BLA|katedra 2022.09.21