Alkotói kerekasztallal egybekötve mutattuk be a Blokád című filmet a Lónyay-Hatvany-villában
A Batthyány Lajos Alapítvány a Film Positive Productions-szel és az Intercommal együttműködésben exkluzív vetítés keretében mutatta be a Blokád című filmet, mely Antall József élettörténetét meséli el a taxisblokád négy napjának krónikájába illesztve. A filmvetítést követően kerekasztal-beszélgetést tartottunk a film alkotóinak részvételével.
A beszélgetésen részt vettek: Lajos Tamás, a film producere, 2016-tól a Nemzeti Kulturális Alap filmművészeti kollégiumának vezetője, 2020-tól a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának tagja. Cégei, a Film Positive Productions és a Szupermodern Stúdió olyan, rendkívül pozitív fogadtatásra lelt filmeket gyártottak a közelmúltban, mint A játszma, a Katinka és az Ida regénye, illetve a nemzetközi szinten díjnyertes Post Mortem és az Örök tél. Állandó alkotópartnere Köbli Norbert, a film forgatókönyvírója és kreatív producere.
Köbli Norbert, a film forgatókönyvírója, kreatív producere. A kétezres évek elején filmforgalmazóként dolgozott, majd 2007-ben főállású írónak állt és megalapította a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületét, aminek azóta is elnöke. Olyan, nemzetközi szinten elismert filmeket írt, mint az Örök tél, A vizsga, és A berni követ, és hazai sikereket, mint A játszma, az Apró mesék és a Félvilág. A vizsga folytatásaként készült A játszma című filmjét a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon a tavalyi év legjobb filmjének választották.
Tősér Ádám, a film rendezője. Számtalan magyar és külföldi film rendezőasszisztenseként, illetve vágóként és producerként is dolgozott, mielőtt rendezőként bizonyíthatott. Korábban elsősorban történelmi dokumentumfilmeket rendezett, mint az ötvenhatos menekültek utóéletéről szóló „Ötvenhatos utak”, az ÁVH gazdasági bűncselekményeit feldolgozó „Így is épült a szocializmus”, vagy a Kittenberger Kálmán életét elmesélő “Kittenberger, az utolsó vadászat”.
Seress Zoltán a filmben Antall József szerepét alakítja. 1993 és 2000 között 7 különböző színházban játszott Budapesten és vidéken, 2003-tól a Bárka Színház tagja, 2008-tól a színház 2014-es megszűnéséig igazgatója volt. 2016-ban ismét a Vígszínház tagja lett. Színházi bemutatóinak száma meghaladja a 100-at. Filmes karrierje során olyan alkotásokban tűnt fel, mint A napfény íze, a Magyar vándor, a Csak szex és más semmi és a Kincsem.
A kerekasztal-beszélgetést Bakodi Péter, a Batthyány Lajos Alapítvány kommunikációs vezetője moderálta. Az alkotók kifejtették, hogy a film megszületése mögött nem a taxisblokád megfilmesítése volt a fő cél, hanem hogy Antall József személyéről és életéről készüljön művészeti alkotás. Köbli Norbert ötlete volt, hogy a blokád történeti vonalát belefűzzék, és ezáltal összekössék Antall József életével. Arra törekedtek, hogy a rendszerváltozásról élvezhető és átélhető, valamint tartalmilag hiteles filmet készítsenek.
A filmet több kritika érte a sajtóban Göncz Árpád volt államfő személyének ábrázolása miatt. Abban egyetértettek a készítők, hogy Göncz Árpádot mint politikust szerették volna bemutatni, nem szent és feddhetetlen személyként, mint ahogy a liberális kurzus beállította évtizedeken keresztül. Politikusként gondolkozott az akkori köztársasági elnök, és egy politikusnak a legfőbb célja a hatalom megszerzése. Ez esetben nincs jó, vagy rossz szerep, a történelmi szituáció: a politikai környezet komplexitása jelenik meg az alkotásban. Visszautasítják azokat a kritikákat, hogy a Blokád „kurzusfilm” lenne, mivel a filmben valóságos történéseket mutattak be. A kritizáló cikkekben a szerzők nem is képesek kiemelni olyan elemeket, amelyek ne lennének történelmileg helytállóak.