Magyar hallgatóként a Harvardon

A világ elitegyetemei között is kiemelkedő nívót képviselő Ivy League egyik legismertebb intézménye, a Harvard Business School. A nemzetközi üzleti élet fő utánpótlásának számító szellemi műhely MBA-képzésén résztvevő Erőss Domonkossal beszélgettünk.

Milyen közoktatási, illetve felsőoktatási környezet vezetett el téged egészen a Harvard Business School-ig?

Közoktatásban először a Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskolába jártam, ahol 8 évet tanultam, amely megalapozta a humán tárgyak iránti érdeklődésemet. A Baár-Madas Református Gimnáziumban folytattam tanulmányaimat, ahol a humán tárgyak iránti érdeklődésemből következett a közgazdaságtan, illetve a jogi területek felé fordulásom. Végül is a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára esett a választásom, ahol teljesítettem is az alapszakot. Igazán a University of Southern California Egyetemen töltött félévem indította be a karrieremet.. A kint töltött félév alatt sokat fejlődtem szakmailag, amely meghozta a kedvem az üzleti tanácsadás világához. Amikor visszaérkeztem Magyarországra, a McKinsey&Company nemzetközi tanácsadó cégnél kezdtem el dolgozni, amely a legnagyobb pluszt adta ahhoz, hogy kijuthassak a Harvard Business Schoolra.

Már több éve kint tanulsz az Amerikai Egyesült Államokban a Harvardon, valamint voltál egy félévet cserediákként a University of Southern Californián is. Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál a tengerentúlon, valamint milyen különbséget látsz a Harvard gazdasági képzése és a Budapesti Corvinus Egyetem képzése között?

Rengeteg tapasztalat és élmény ért az elmúlt évek alatt, viszont a legfontosabb az emberi és szakmai kapcsolatok kialakítása volt. Szakmai tudásom is kint létem alatt számos területen gazdagodott, főleg az egyetem második évében kezdtem el foglalkozni azzal, ami igazán érdekel, mint például a start-upok, innováció, mesterséges intelligencia és a egészségügyi és biotechnológia.

Az egyik nagy különbség általánosságban az egyetemek között, hogy a közösség ereje az amerikai intézményekben sokkal erősebb, mint Magyarországon. Az oktatáson belül sokkal hangsúlyosabb a gyakorlat, és az oktatók sokszor maguk is vállalkozók. Nyilvánvalóan Magyarországon nem megvalósítható az, hogy milliárdos üzletembereket hívjanak be órákat tartani, már csak az ország gazdaságát és méretét tekintve sem, de úgy gondolom, lehetőség lenne praktikusabb üzleti oktatásra.

2017-ben corvinusos egyetemi csapattársaiddal együtt megnyertétek a Heavener International Case Competition esettanulmány-megoldó versenyt, amellyel számos nemzetközileg elismert egyetem csapatait utasítottátok magatok mögé. Mennyiben számított az, hogy magyar felsőoktatásban oktató tanárok készítettek fel titeket a versenyre?

Nagyon fontos volt, hogy magyar egyetem is részt tudott venni egy ilyen rangos versenyen. Az egyik meghatározó komponens az volt a verseny előkészületeiben, hogy a tanárok és mi hallgatók is extra motivációval készültünk a versenyre, mivel nem mindig adódik ekkora lehetőség egy magyar egyetem számára. A siker másik fontos eleme a magyar felsőoktatás egyik erőssége, az elméleti tudás, mivel az elméleti gazdaságtanra itthon jobban megtanítanak, mint például Szingapúrban, ahol más területekre helyezik a hangsúlyt. Sokkal inkább elméleti oldalról közelítettünk a megoldandó feladatokhoz, amely a visszajelzések alapján nagyban hozzájárult a sikerességünkhöz.

Szakmai pályád elején alapító tagja voltál egy bécsi prémium férfi bőrápolási termékeket gyártó vállalkozásnak. Milyen szerepet töltöttél be a vállalkozás megalapításában, sikeres volt-e a projekt?

Két alapító volt, akik elindították a céget, akikkel 19 évesen találkoztam Budapesten, amely után csatlakoztam ötletük megvalósításához. Elkezdtük építeni a céget, ahol marketing és sales területen voltam leginkább aktív. Két év alatt, amíg ott tevékenykedtem, addig a cég termékei összesen 13 országba jutottak el, és több mint 200 üzletben, köztük prémium butikokban is fellelhetők voltak.

Számos, a közösséged számára jótékony feladatot vállalsz a hétköznapjaidban. Mi áll a hátterében annak, hogy ekkora tettvágy dolgozik benned a társadalmi környezeted iránt? Tanítottál két éven keresztül krónikusan beteg gyermekeket kórházakban, oktattál diákokat a Budapesti Corvinus Egyetemen is az esettanulmányok témakörében.

A családi hátterem meghatározta, hogy miként viszonyulok a közösségemhez. Édesapám idegsebész és Magyar Máltai Lovagok Szövetségének ispotályosa, valamint Édesanyám is számos karitatív tevékenységgel foglalkozik. A keresztény neveltetés is hozzájárult ahhoz, hogyan tekintek ezekre a területekre. Saját filozófiám az, ha másoknak segítesz, azzal magadnak is segítesz, valamint, hogyha ilyen életet kapsz az Istentől és családodtól, akkor a minimum, hogy másoknak is megpróbálsz nyújtani valamit. Rengeteg társadalmi probléma van, amellyel foglalkozni kell, engem elsősorban az egészségügy és az oktatás fogott meg, így ezeken dolgoztam idáig.

A szigorúan vett szakmád mellett az idegtudomány is foglalkoztat. Minek tudható be, hogy a munkádtól ennyire eltérő terület is érdekel téged?

Az utóbbi években alakult ki ez az érdeklődésem, amely egy önismereti, illetve spirituális folyamat után fogalmazódott meg. Úgy gondolom az élet legnagyobb kérdései az elmével kapcsolatosak. Emiatt is kezdtem az agyról és az elméről tudományos és spirituális könyveket olvasni, valamint a Harvardon is felvettem neurobiológia és több a témával foglalkozó órát.

Most végzel 2023-ban a Harvardon. Milyen terveid vannak  a diploma megszerzése után, valamint a jövőbeli karriered hol képzeled el?

Hosszútávon szeretnék itthon élni, és a magyar start-up ökoszisztéma mellett a magyar egészségügy megsegítésén szívesen dolgoznék. Rövidtávon maradnék az Egyesült Államokban, hogy tapasztalatot gyűjtsek.