Merre tovább Lengyelország?
A lengyelországi választások eredményeit elemeztük szakértők segítségével, a PROKON-nal közösen szervezett rendezvényünkön, a Lónyay-Hatvany-villában. A Magyar Nemzet tudósítását szemlézzük.
Egészen biztos, hogy nem lesz elég többsége a Mateusz Morawiecki vezette Jog és Igazságosság pártjának (PiS) ahhoz, hogy egyedül kormányt tudjon alakítani – jelentette ki Mitrovits Miklós, a Batthyány Lajos Alapítvány, a PROKON Ifjúsági Szervezet és a PROKON Politikatudományi Szakkollégium által szervezett, a lengyel választások kiértékeléséről szóló beszélgetésen.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa a beszélgetésen rámutatott: eddig senki nem mutatott hajlandóságot arra, hogy a PiS-sel koalícióra lépjen, jelen állás szerint nincs potenciális partnere. De még olyan sem, aki kisebbségi kormányzás esetén, koalíción kívülről támogatná őket.A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a Donald Tusk vezette Polgári Platform (KO), a Harmadik Út és a Baloldal összefog, így hiába nyert a választáson a PiS, a győzelem az ellenzéké lesz – jelentette ki a történész. Mitrovits Miklós szerint a lengyel ellenzéki pártok a magyarokhoz képest sokkal beágyazottabbak, egy választási vereség esetén sem esnek úgy szét úgy, mint a magyar baloldal 2010-ben.
Köszönhető ez annak is, hogy az önkormányzatokban folyamatosan meg tudták tartani a városokban a többségüket. Tehát a bázis, az anyagi és szervezeti feltétel megmaradt és rendelkezésre állt akkor is, amikor Donald Tusk visszaérkezett a KO élére – magyarázta a Mitrovits. Hozzátette: hiába nagyon megosztó személyiség, politikai húzóerejével ő lett az ellenzék arca.A KO dominanciája mellett az kisebb ellenzéki pártok nagyon jól tudták tematizálni a szavazókat: a Baloldal a női szavazókat, a Harmadik Út és a Néppárt az alsó-középosztályt, középosztályt és a vállalkozói réteget tudta megszólítani, valamint a liberális, de nemzeti érzelmű szavazókat, akik túl szélsőségesnek tartják a Koalíciót – fejtette ki, majd rámutatott: ennek az eredménynek az egyik fő kiváltó oka, hogy a PiS szinte teljesen elrontotta a kampányát azzal, hogy egy egyszemélyes, negatív kampányt folytatott Tusk ellen.
Mitrovits Miklós szerint Donald Tusknak az igazságügyi szolgáltatási reform, valamint a sajtót és a közmédiát érintő változtatások eltörlése nagyon kézenfekvő programpont, ugyanis az EU két legfontosabb feltétele a források kiutalásához ezek végrehajtása. Tehát Tusk két olyan, a PiS által bevezetett törvénycsomagot fog eltörölni, amelyet amúgy sem támogattak.
Tóth László, a CEPER Közép-Európa szakértője szerint vízválasztó lesz a három ellenzéki párt koalíciójának stabilitása szempontjából a parlament megalakulása, valamint annak az elnökének, tehát a szejm elnökének megválasztása. Rámutatott:ha ez a három szervezet többségben tud együtt szejmelnököt választani, akkor nincs semmiféle alternatívája az ő kormányzásuknak. A KO eddigi kormányai stabilak voltak, és Tusk felfelé mozdult el a pozíciójából – fűzte hozzá. A szakértő szerint a fő kérdés, hogy milyen irányba indulnak el: mérsékeltek lesznek, vagy belemennek egy identitásháborúba?
Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója szerint akármilyen kormány is lesz hatalmon Lengyelországban, a földrajzi elhelyezkedésünk megköveteli, hogy kell kapcsolat Magyarországgal, és együtt kell bizonyos dolgokat megoldani.– Magyarországnak jó szakpolitikai viszonyt kell ápolnia velük, függetlenül a győztestől. A kérdés az, ha Tusk kikerül az ellenzéki helyzetéből, akkor utána az ország érdekeit szem előtt tartva, milyen lépéseket akar majd tenni Magyarország irányába – vetítette előre a politológus.
(Magyar Nemzet)