Karneválok és maszkabálok – Farsangi mulatságok a képzőművészetben

A nagyböjt kezdetén, a farsangi szezon zárásaként, a karneváli időszak képzőművészetben betöltött szerepéről tartott előadást Bán Blanka művészettörténész, BLA|kult kulturális programsorozatunk legutóbbi eseményén.

A farsang a tavaszvárás örömünnepe, amelyhez kapcsolódóan számos népszokás és hagyomány alakult ki az idők során. A zenés-táncos felvonulások, a hatalmas lakomák, a jelmezes maszkabálok és a vidám társasági események a képzőművészeket is számos alkotásukon inspirálta. Milyenek voltak a középkori karneválok? Mi lehet a „farsang farka”? Melyik eseményt emlegetjük mindmáig úgy, mint a „világ legnagyobb házibulija” és miért volt különleges ez az összejövetel? Mik voltak azok a „gáláns ünnepségek”? Hogyan festették meg az impresszionisták a 19. század különleges báli jeleneteit? Ezekről és még sok más érdekességről mesélt tematikus előadásán Bán Blanka művészettörténész.

Az előadó érdekességként elmondta, hogy a középkor idején évszázadokig nem ünnepelték a farsangot, mivel be volt tiltva. Hazánkban Hunyadi Mátyás idején kezdték el a farsangi szokásokat. Kitért arra is, hogy a velencei karneválra már a reneszánsz kor idején is jártak turisták, amelyet alapvetően a katonai győzelmek megünneplésére tartottak, majd később alakult át az egészen világon ismert parádévá. Kifejtette, hogy a 19. században is használták a művészetben a mitológiát, mivel így tudtak meztelen alakokat festeni “büntetlenül” az erkölcsi normákat betartva.