Európai körkép az EP választás tétjéről

Nagy a tét, hiszen júniusban Európa jövőjéről fognak dönteni az EU-tagállamok választópolgárai. Az Európai Parlament összetételének változása új folyamatokat indíthat el Brüsszelben. A PROKON-nal közösen szervezett rendezvényünkön Magyarország vezető politikai elemzői adtak előzetes helyzetjelentést az előttünk álló kampányidőszakról, és számoltak be a várható fejleményekről. A Magyar Nemzet cikkét szemlézzük.

Európai körkép címmel kerekasztal-beszélgetést rendezett a Batthyány Lajos Alapítvány, valamint a Prokon Ifjúsági Szervezet és Politikatudományi Szakkollégium Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője, Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója és Pulai András, a Publicus Research igazgatója részvételével az európai parlamenti választások tétjéről és körülményeiről.

Jelenleg hatalmas a proteszthangulat Európában, de hamis lenne az az állítás, hogy ez szavazatokban vagy a részvételben, aztán az erőviszonyokban automatikusan tükröződni fog – mutatott rá Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont Intézet vezetője közölte: Európa-szerte készülnek modellezések arról, hogyan fog kinézni az Európai Parlament, ezek azt mutatják, hogy a jobboldal erősödni fog, míg a baloldal gyengülni. De többséget kell szerezni ahhoz, hogy egy új európai vezetés mögött új európai fősodor létrejöjjön – hangsúlyozta. A társadalomban szerinte ott van a feszültség, de azt az európai politikai rendszer nem képes becsatornázni. Fontos kulcskérdése a nyári választásnak, hogy a konzervatív párt mekkorára fog nőni. Ha – akár a Fidesz belépésével – egy 15-16 százalék körüli párttá nőné ki magát ez az európai konzervatív szövetség, azt jelentené, hogy akár a második, de minimum a harmadik erő lenne, így már megkerülhetetlen lenne, hogy valahogy a fősodorba bekapcsolódjon – fejtegette Mráz Ágoston Sámuel. Hozzátette: arra viszont senki ne számítson, amit a hazai nemzeti politikában megszokhattunk, hogy a választás győztese egymagában el tudná dönteni az európai kérdéseket.

Kovács István szerint a jelenlegi lejtmenet a 2008-as pénzügyi válság idején indult, amit nem hevert ki Európa. Azóta két tendencia figyelhető meg. Az első, hogy az újabb és újabb válságokat az oldja meg, hogy jön egy újabb válság, és a régiről megfeledkezünk. A másik pedig, hogy az európai elit képtelen megoldani ezeket a válságokat, viszont felhasználják arra, hogy saját hatalmi koncentrációjukat növeljék – magyarázta az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.Pulai András egyetértett abban, hogy a jobboldal növekedni fog az Európai Parlamentben. Szerinte a szocialisták közel ugyanazt az eredményt fogják hozni, mint legutóbb, azonban a zöldek és a liberálisok gyengülni fognak. A Publicus Research igazgatója szerint is fontos kérdés, hogy a konzervatívok mennyi mandátummal bírnak majd. Ha a Fidesz 13-14 mandátumot szerezne, akkor elindulhat egy „verseny” a Fideszért az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint az Identitás és Demokrácia képviselőcsoportok között – mondta.