Ökologikus társadalom fenntartható népességgel
A 21. század jelentős kihívások elé állítja a nemzetállamokat. Az egyik legégetőbb ezek közül, a fentartható népesség kérdése. Tóth I. János most megjelent, s a BLA|katedra programsorozatunk keretében bemutatott könyve épp erre keresi a választ.
A könyvbemutatón a szerző beszélgetőpartnerei Lánczi András filozófus és Litkei Máté, az MCC Klímapolitikai Intézet igazgatója voltak. Az eszmecserét Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője moderálta. Tóth I. János Ökologikus társadalom fenntartható népességgel című munkájának vezérfonala szerint a társadalom abban az esetben tud összhangba kerülni a környezettel, ha az ökoszisztémának a sajátosságaival is összhangba kerül. Lánczi András szerint környezetfilozófiai kérdés, hogy a migrációval meg lehet-e oldani a társadalom „anyagcseréjét”, amelyet Európában jelenleg is sokan tartanak helyes iránynak. Litkei Máté arra hívta fel a figyelmet, hogy a bioszféra változásai nagy mértékben hozzájárulnak a társadalom, gazdasági és politikai rendszerének átalakulásához.
Tóth I. János kifejtette a demográfiai változások rendkívüli komplexitását, globálisan demográfiai robbanást figyelhetünk meg, azonban lokálisan számos térségben annak csökkenését. A migráció és a klímaváltozás tekintetében szükséges figyelembe venni a lokális viszonyokat is, és nem uniformizált megoldásokat felajánlani csupán. Lánczi András nagy problémának tartja, hogy a környezetvédelem szempontjából nincsenek meghatározva a konkrét célok. A balliberális-zöld politikai erők kisajátították ezt a kérdést, és ezzel szemben a konzervatívoknak megfelelő válaszokat kell adniuk. Az alapvető polgári erényeket kell tudatosítani az emberekben, mint a mértékletesség és bőkezűség. Litkei Máté szerint a 21.századi embertől nehezen várható el – ebben a szakadatlanul változó és információ bőséges korban –, hogy környezetével kapcsolatban mindig helyes módon bánjon. A statisztikák szerint a világon most van a legtöbb éhező gyermek, napjainkban mérhető a legnagyobb társadalmi egyenlőtlenség.
A beszélgetést a digitalizáció témája zárta. A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy jelenleg a világban „big data” alapú kormányzás folyik, amely szinte minden információt tud az állampolgárairól. Az egyén a 21. században sem tudja megtagadni természetéből fakadó vallásos hitét, ezért olyan népszerűek a „woke”, vagy éppen a zöld mozgalmak.