A zenével kísért előadás során a magyar és egyetemes művészetek – irodalom, zene, színpadi művek, képző- és iparművészet – legszebb karácsonyi alkotásaival ismerkedhetnek meg egy különleges összművészeti válogatásban, Szinyei Merse Páltól Paul Gauguin-ig, Kosztolányi Dezsőtől Ady Endréig, Puccinitől Csajkovszkijig – a Bohémélettől a Diótörőig.

Benczúr Gyula a 19. századi magyar akadémizmus legjelentősebb mestere. Szinte minden jelentős kortársát megfestette, megújította és egyben be is tetőzte a magyar történelmi festészetet, s mintegy negyven esztendőn át tanította is. Bellák Gábor művészettörténész előadása.

A Fortepan csapata a drezdai Deutsche Fotothek gyűjteményében egy német képeslapkészítő cég Magyarországon eddig ismeretlen városfotóira bukkant. Török András művelődéstörténész, kulturális menedzser előadása.

A Batthyány Lajos Alapítvány székhelyét bemutató, havi rendszerességgel megszervezett sétánk során megismerkedhetnek az egykori tulajdonosok után Lónyay-Hatvany-villának nevezett épülettel, amelyet 1871-ben, a magyar építészettörténet egyik legnagyobb hatású alakja Ybl Miklós tervezett.

Sávolt Karolina korunk egyik legfiatalabb művésze, idén tölti be a tizennegyedik életévét. Az első kamarakiállítása tizenegy éves korában nyílt meg és azóta számos tárlata volt Budapesten és külföldön (Nizza, Dubai, Barcelona) egyaránt. Rendezvényünk keretében szó lesz arról, hogy hogyan alakultak ki az önálló stílusjegyei, melyik stílusok és korszakok vannak rá hatással és mik a jövőbeni céljai a fiatal művésznek. A beszélgetést Bán Blanka művészettörténész moderálja.

Melyik eseményt emlegetjük mindmáig úgy, mint a „világ legnagyobb házibulija” és miért volt különleges ez az összejövetel? Mik voltak azok a „gáláns ünnepségek”? Hogyan festették meg az impresszionisták a 19. század különleges báli jeleneteit? Ezekről és még sok más érdekességről mesél tematikus előadásán Bán Blanka művészettörténész.

A Batthyány Lajos Alapítvány székhelyét bemutató, havi rendszerességgel megszervezett sétánk során megismerkedhetnek az egykori tulajdonosok után Lónyay-Hatvany-villának nevezett épülettel, amelyet 1871-ben, a magyar építészettörténet egyik legnagyobb hatású alakja Ybl Miklós tervezett.