Az akadémiai hagyományokkal szakító orosz festőnemzedék, a Vándorkiállítási Társaság tagjai számára fontos volt a társadalmi és a morális felelősség hangsúlyozása. Velük kezdődött el az orosz nemzeti sajátosságok bemutatása és a szlavofilizmus. Basics Beatrix művészettörténész előadása
A Batthyány Lajos Alapítvány székhelyét bemutató, havi rendszerességgel megszervezett sétánk során megismerkedhetnek az egykori tulajdonosok után Lónyay-Hatvany-villának nevezett épülettel, amelyet 1871-ben, a magyar építészettörténet egyik legnagyobb hatású alakja Ybl Miklós tervezett.
A helyi magyar kultúra kategóriában azokról a magyar emberekről kell készíteni portré filmeket, akik bemutatják az adott országban, a helyi magyar közösségben miként erősítik a magyar kultúrát, a magyar nyelvet, […]
A Batthyány Lajos Alapítvány székhelyét bemutató, havi rendszerességgel megszervezett sétánk során megismerkedhetnek az egykori tulajdonosok után Lónyay-Hatvany-villának nevezett épülettel, amelyet 1871-ben, a magyar építészettörténet egyik legnagyobb hatású alakja Ybl Miklós tervezett.
Legújabb könyvében Nógrádi György nem kevesebbre vállakozik, mint hogy átfogó képet adjon korunk világpolitikai folyamatairól. A globális áttekintés olyan fókuszpontok köré koncentrálódik, mint az Európai Unió és a NATO válsága, az elhúzódó orosz–ukrán háború, az örökké forrongó közel-keleti helyzet, vagy Kína dominanciája.
Az SDG Soli Deo Gloria Alapítvány tisztelettel meghívja Önt a Lámpavas és harisnyatű című kötet bemutató rendezvényére.
A Batthyány Lajos Alapítvány és a Semmelweis Kamarazenekar közösen szervez őszi koncertet.
„József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte” – írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit.
A Professzorok Batthyány Köre a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával konferenciát szervez Migráció és biztonság címen.
Niederreiter Zoltán assziriológus, régész és történész előadása során betekintést nyerhetünk az ókori Mezopotámia örökségébe, a mai civilizációnk bölcsőjét képező kultúra rejtelmeibe, megismerhetjük a letűnt asszír és babilóni birodalmak istenvilágát, a babilóni teremtéstörténetet, de lesz szó ásatásokról és mitikus helyek felfedezéséről is.
A 21. század filozófiájának holisztikus választ kell adnia a modernitásra. A válsághelyzet fenyegetése sürgetőleg hat a gondolkodásra, azonban kerülendő az elhamarkodottság szelleme. A gyorsulás könnyen a leegyszerűsítés barbársága felé lökheti tovább gondolatmenetünket, amely ezáltal a modernitás zárt pályáján mozogna tovább. Annak a történelmi erőnek, ami nonmodernnek nevezi önmagát, meg kell törnie a linearitást és a kötött formavilágok uralmát. Ahhoz, hogy megértsük a modernitás krízisét, kívül kell helyezkednünk annak episztemikus, politikai és kulturális keretein, elvetve a modernek perspektivikus szűkösségét. Könnyen úgy tűnhet, hogy apokaliptikus helyzetünk azonnali cselekvésért kiált, azonban nem eshetünk a történelmi kapkodás hibájába. Különösen a válság pillanataiban kell időt szánnunk a gondolkodásra.
Munkácsy világhíre mögött a tehetségen kívül sok minden más is kitapintható: életforma, életszemlélet, baráti kapcsolatok és maga Munkácsy vonzó személyisége is. Bellák Gábor művészettörténész előadása ezt a sokoldalú Munkácsy-jelenséget világítja meg.
