„József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte” – írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit.

Niederreiter Zoltán assziriológus, régész és történész előadása során betekintést nyerhetünk az ókori Mezopotámia örökségébe, a mai civilizációnk bölcsőjét képező kultúra rejtelmeibe, megismerhetjük a letűnt asszír és babilóni birodalmak istenvilágát, a babilóni teremtéstörténetet, de lesz szó ásatásokról és mitikus helyek felfedezéséről is.

Munkácsy világhíre mögött a tehetségen kívül sok minden más is kitapintható: életforma, életszemlélet, baráti kapcsolatok és maga Munkácsy vonzó személyisége is. Bellák Gábor művészettörténész előadása ezt a sokoldalú Munkácsy-jelenséget világítja meg.

A Batthyány Lajos Alapítvány székhelyét bemutató, havi rendszerességgel megszervezett sétánk során megismerkedhetnek az egykori tulajdonosok után Lónyay-Hatvany-villának nevezett épülettel, amelyet 1871-ben, a magyar építészettörténet egyik legnagyobb hatású alakja Ybl Miklós tervezett.

Meszerics Tamás előadása jeleneteket villant fel az Egyesült Államok és Nagy-Britannia titkosszolgálatainak Magyarországgal kapcsolatos terveiről és titkosszolgálati műveletiről. Mindezek mellett szó lesz a propagandaműveletekről és a magyar emigráció angol és amerikai értékeléséről is.

A tájképfestészet mint önálló műfaj csak 1600 körül alakult ki. Ettől fogva azonban töretlen a népszerűsége. De mi van a népszerűség mögött? Deme Edina művészettörténész előadása.

Munkácsy Mihály (1844–1900) a magyar művészet vezéralakja, korának legismertebb magyar festője volt. Karriertörténete nemzetközi viszonylatban is páratlan, magyar viszonylatban egyenesen szenzáció számba menő jelenség. Krasznai Réka művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum Munkácsy – Egy világsiker története című kiállítás kurátorának előadása.